Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-09
3 Markó teljes szolidaritást sürget az RMDSZben A Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) belüli szakadás jeleként értékelte a pénteki román sajtó a képvi selőházi RMDSZfrakció keretében létrejött Polgári Szárny színre lépését. A bukaresti Adevarul szerint a külön utat választó kilenc képviselő cselekedetének fő oka az RMDSZnek a román kormánypárttal nemrég megkötött együttműködési megállapodása volt. A Cotidianul úgy vélte, hogy a különutasok jelentkezése az egyezmény végrehajtását veszélyeztetik. A marosvásárhelyi Népújságban nyilatkozó Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető kijelentette: az együttműködési megállapodást semmiképpen nem lenne szabad felborítani, mert az a román belpolitikában beláthatatlan következményekkel járna, s a választások előtt álló Magyarország felé is rendkívül rossz üzenet lenne. - Nem hiszem, hogy az a magyar kormány, amely a románmagyar megegyezést aláírta, és amely ez en keresztül támogatta ezt a kormányt, fel akarná borítani az egyezséget - mondta. Az RMDSZ vezetői és a Polgári Szárnyba tömörült képviselők várhatóan kedden ülnek majd tárgyalóasztalhoz. Markó Béla már csütörtökön tárgyalt a csoport néhány tagjával. Kij elentette: a frakción belüli szárny létrehozása a megosztottság üzenetét hordozza, s ez veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. A szövetségi elnök úgy vélte, az RMDSZ jó megállapodást kötött a román kormánypárttal, s ezáltal stabil , erős helyet teremtett magának a romániai politikai életben. Az egyezmény végrehajtása érdekében viszont az RMDSZ teljes szolidaritására szükség van. Vissza Eduard Kukan esélyt lát a megegyezésre Eduard Kukan szlovák külügymi niszter a lapunknak adott interjújában túlzónak tartotta a pozsonyi törvényhozás nyilatkozatával kapcsolatos magyar reagálásokat. Közölte: a hét elején megküldik a választ Németh Zsolt hétfői levelére. Szerinte reális esély van, hogy rövidesen megszületik a közös politikai nyilatkozat. A magyar diplomácia meglehetősen élesen reagált a pozsonyi parlament nyilatkozatára. Mi erről a véleménye? Magam is eltúlzottnak tartom az első budapesti visszhangokat. Nem szabad dramatizálni a pozsonyi parlamentben tör ténteket, hiszen szélsőséges megnyilvánulások nemcsak a szlovákiai törvényhozásban fordulnak elő. A leglényegesebb azonban az, hogy nacionalista elemek az elfogadott dokumentumba nem kerültek be. A magyarellenes megnyilvánulásokat felszólalásomban személye sen is elítéltem. Remélem, sikerül elcsendesíteni azokat a magyarországi törekvéseket is, amelyek értesüléseink szerint azt szorgalmazzák, hogyha ellenezzük a státustörvény bizonyos rendelkezéseinek szlovákiai érvényesítését, akkor Magyarország ne támogass a NATOcsatlakozásunkat. Hálásak vagyunk a magyar támogatásért, ezt többször is kifejeztük, de a két ügyet nem szabad összekapcsolni. Közös integrációs érdekünk is a jószomszédság. Ezért is örülünk, hogy a magyar fél is kész a státustörvény ügyében a konst ruktív tárgyalások folytatására. Vissza Hétfőn küldik Budapestre az újabb szlovák választ - Ezt a feltevést határozottan cáfolom. Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár legutóbbi budapesti tárgyalásán bizonyos elvi megállapodás szü letett, sabban is megegyeztünk, hogy a közös nyilatkozattervezetet mi dolgozzuk ki. Ennek értelmében küldtük el a szövegjavaslatunkat, amely nyilván jóval konkrétabb az elvi egyezségnél. Ezek a tények, a többi rosszindulatú spekuláció. A nyilatkozat a szlo vákmagyar alapszerződés jelentőségét méltatja, amely megfelelő teret nyújt a nemzeti kisebbségek támogatására és helyzetük hatékony ellenőrzésére. Ez a mechanizmus a kisebbségvédelem európai elveire épül, tehát megtartása és érvényesítése alapvető fontoss ágú mindkét ország számára. A parlament ezenkívül arra szólítja fel a magyar törvényhozást, hogy hozza összhangba a státustörvényt a velencei bizottság ajánlásával. Ez is eurokompatibilis követelés. Sokan azért sem értik a pozsonyi kifogásokat, mert haso nló jogszabály már hatályos Szlovákiában, samikor ezt a dokumentumot elfogadták, Budapestnek semmilyen ellenvetése sem volt. Mi hát a különbség a két törvény között? Alapos jogi elemezés helyett röviden válaszolok. A mi státustörvényünk minden külföldi s zlovákra vonatkozik, a kedvezmények pedig kizárólag Szlovákia területén vehetők igénybe. A kérvényeket pedig csakis külképviseleti szerveinknél lehet benyújtani.
