Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-27
6 A Gazeta Wyborcza és több lengyel napilap hétfői számában idézte Orbán Viktornak a Benesdekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseit és ezeknek a visegrádi együttműködésre gyakorolt hatását. A baloldali liberális Gazeta Wyborcza kommentárja szerint a magyar miniszterelnök meggondolatlan kijelentéseivel megkérdőjelezte a visegrádi csoport négy országának "nehezen összetákolt" együttműködését. A Bene sdekrétumok nem tartoznak a középeurópai történelem dicsőséges lapjai közé, ezt a csehek és szlovákok is tudják - írja a cikk szerzője. Ám a konzervatív magyar miniszterelnök veszélyesen közeledett az osztrák populista Jörg Haiderhez, amikor a dekrétumok érvénytelenítéséhez kötötte a két ország EUfelvételét. A berlini és bécsi kormányzó erők nem támasztanak ilyen feltételt Prágának. Hospodárské Noviny: A prágai politikai és gazdasági lap hétfői kommentárjában szélesebb összefüggésekben szemléli Orbán Vi ktor nyilatkozatait, s úgy látja, hogy Németország, Ausztria és Magyarország bizonyos módon a második világháború után kialakult állapotok revíziójára törekszik. "2002 telének az 1938as télhez hasonló keserű íze van. Orbán Viktornak a Benesdekrétumok érv énytelenítését követelő kijelentése nem véletlen elszólás volt, hanem a jelenlegi budapesti kormány következetes stratégiájának a része. Ennek hosszú távon az a célja - ahogy azt közvetetten maga Orbán is beismeri , hogy felújítsák Magyarország ellenőrzés ét az 1940. évi (magyar) határokon belül eső területek felett" - írja a lap. Lidové Noviny: A cseh lap szerint azzal vádolni Orbán Viktort, hogy szétverte a visegrádi együttműködést, nem jelent mást, mint felcserélni az okot az okozattal. A magyar miniszt erelnöknek ugyanis, nem éppen diplomatikus módszere, és populizmusa ellenére sajnos igaza van. A mai Európában egész egyszerűen nincs helyük az olyan törvényeknek, amelyek kollektív bűnösség elve alapján elveszik több millió állampolgár vagyonát. Novy Cas :A legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák napilap úgy ítéli meg, hogy a magyar miniszterelnök a választási győzelem érdekében "bármire képes és a saját szavainak, cselekedeteinek lehetséges kedvezőtlen következményeire sincs tekintettel". Vissza munkatársunktól Szlovákiai magyar aggodalom az Orbánnyilatkozat után 20020227 (a nyomtatott MH cikke) Választási megfontolásokat vél felfedezni a benesi dekrétumokról szóló Orbánnyilatkozatok hátterében a pozsonyi Új Szó ele mzője. A szerző egyben figyelmeztet rá: ezek után a magyarkérdés biztos központi témája lesz a szlovákiai választásoknak is. A visegrádiak vitája továbbra is téma az európai sajtóban. A cseh Lidové Noviny például elismeri, hogy a magyar kormányfőnek igaza van abban, amit mondott, a bécsi Profil viszont megjegyzi "ami ma Ausztriában a Haiderhívek számára Temelín és a Benesdekrétumok, az Magyarországon Orbán hívei számára a státustörvény, a frivol játék a külhoni magyarokkal. A benesi dekrétumok felemlegeté sének időzítése miatt nehéz nem azt gondolni, hogy az Orbánkijelentés igazi indítéka az áprilisi magyarországi választásokhoz kapcsolódik - állapítja meg a pozsonyi Új Szó tegnapi kommentárja. A napilap elemzője szerint "a jelenleg fejfej mellett haladó Fidesz és MSZP feltehetőleg pontosan felmérte, a választás kimenetelét az dönti el, ki mobilizálja nagyobb számban a jobboldali vagy baloldali szavazókat. Márpedig a mobilizáció leghatásosabb eszköze az érzelmi hatás növelése a választási kampányban. A Fi desz úgy gondolhatja, hogy a jobboldali ?feeling= megerősítésével a mérleg nyelve feléjük billenhet. A benesi dekrétumokról elejtett mondat(ok) másra nem is lehetnek jók, mint a szomszédos országok radikális (politikai) hangulatának felkorbácsolására." ,A magyar külpolitika (most?) nem a külföldnek, hanem a hazai választóknak szól" - írja a szerző, aki szerint Magyarország eljátszani látszik utolsó lehetőségét arra, hogy a két ország még a választások előtt megegyezzen a státustörvényről. "Nincs hálásabb t éma, mint a benesi dekrétumok! Annyit a magyar és szlovák közvélemény is tud, hogy azok nagyon finoman szólva igazságtalanok. Tény, hogy mind a két országban még mindig a jogrendszer részét alkotják, és kollektív bűnösséggel vádolják a német és a magyar ki sebbséget. A fő kérdéseket azonban csak ennél a pontnál érdemes feltenni: milyen máig tartó hatása van a dekrétumoknak a szlovákiai magyarokra? Mert tény, hogy a kárpótlás 1948as kezdete világosan mutatja a dekrétumok diszkriminatív hatását, de próbáltáke már ezt konfrontálni a kárpótlási törvényekkel és/vagy az alkotmánnyal? És legfőképp, hogyan állnak összhangban a dekrétumok az Európa Unió jogrendjével (nem szellemiségével!). A kérdések megválaszolása (elemzése) nélkül politikai kalandorságnak tetszik a benesi dekrétumok szóba hozása a választások előtt. A nemzetközi szervezeteknek nem a választóknak tetsző nemzetieskedő hangnem, hanem a rendeletek diszkriminatív voltának, illetve egyéb, máig tartó jogi hatásának (kárpótlás) bizonyítása szükségeltetik. Ebben a kérdésben azonban egyelőre illetékes kerestetik. A választások évében Orbán elejtett mondatai miatt várhatóan a magyarkérdés immáron domináns tényezőjévé válik a szlovákiai választásoknak. Míg a magyar miniszterelnök odahaza talán (?!) megerősíthet i a jobboldali szavazók eltökéltségét, és növelheti számukat, addig Szlovákiában manőverezhetetlenné teszi az MKP kampányterét" - írja a pozsonyi Új Szó. A Lidové Noviny című cseh lap szerint azzal vádolni Orbán Viktort, hogy szétverte a visegrádi együttm űködést, nem jelent mást, mint felcserélni az okot az okozattal. "Orbán Viktornak ugyanis nem éppen diplomatikus módszere és populizmusa ellenére sajnos igaza van. A mai Európában egész egyszerűen nincs helyük az
