Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-26
10 Határozott berlini kiállás Választási téma a szudétanémet kérdés 2002. február 26. (11. oldal) Stefan Lázár (Berlin, Németország) A szudétanémet kérdés a német választási hadjárat egyik témájának ígérkezik. A Benesdektrétumok alapján szülőföldjükről elül dözöttek érdekképviseletének elnöke, Erika Steinbach asszony azt várja el a pártoktól, hogy a továbbra is érvényben lévő törvények felszámolását követeljék, még a Cseh Köztársaság uniós taggá válása előtt. „A Benesdekrétumok rendelkezéseit, amelyek alapjá n kiűzték a németeket Csehszlovákiából, nem lehet elfektetni a történelem piszkos fiókjában” – hangoztatta a kereszténydemokrata parlamenti képviselő, aki arra a véleményre jutott, hogy a Berlin és Prága között ismét kiéleződött helyzet az SPD/Zöldek kormá ny tagjainak sorában is nyugtalanságot váltott ki. Erika Steinbach a „választási próbakövek” név alatt indított követeléssorozatba beiktatja a „Kitelepítettek központjának” létrehozását és a most áttelepülni kívánó személyek felvételének rendezését is. To vábbra sem tisztázott az 1945ben kényszermunkára kötelezett németek nyugdíjhelyezete sem, Steinbach asszony a kényszermunkások akkori éveit is be akarja vonni a nyugdíjak alpjául szolgáló munkaidőbe. A szudetanémetek szeptember 1jére tervezik legközelebb i ünnepi rendezvényüket. A „Szülőföld napjának” főszónoka a szervezők információja szerint a magyar államelnök, Mádl Ferenc lesz. A szervezet tehát nem feledkezik meg arról a százharmincezer magyar állampolgárról sem, akiket a szudétanémetekhez hasonlóan – szintén a Benesdekrétumok alapján – üldöztek el Csehszlovákiából. * Visegrád szétporladt címmel és „A kitelepítésre vonatkozó szavaival Orbán nem csak barátokra tett szert” alcímmel közölt budapesti tudósítást tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung. M atthias Rüb úgy vélte, hogy a múlt héten alighanem jóvátehetetlen kárt szenvedett a visegrádi csoport, miután a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnök lemondta részvételét a keszthelyi találkozón. A szerző úgy vélekedett, a magyar kormányfő kijelentés eit a hazai választási hadjárat összefüggéseiben kell szemlélni. „A Pozsonnyal szembeni budapesti fenyegetés azért nem tisztességes, mert a kedvezménytörvény miatt támadt kétoldalú vitának semmi köze nincs a Szlovákia által áhított NATOtagsághoz. Ám ha Sz lovákiában és Csehországban nincs meg a politikai akarat a benesi dekrétumok érvénytelenítéséhez, akkor a visegrádi együttműködés helyére a Brüsszelbe irányuló puszta versenyfutás lép. vissza A dekrétumok áthúzódó hatásai 2 002. február 26. (11. oldal) Skrabski Fruzsina Az a kínos a Benesdekrétumok kérdésében, hogy ezek olyan határozatok, amelyektől ma Csehországnak és Szlovákiának el kellene határolódnia, s meg kellene követn ie az áldozatokat, nem pedig büszkének lenni rá – jelentette ki lapunknak Kovács Péter nemzetközi jogász. Csehország és Szlovákia a szakértő szerint a szudétanémetek által támasztható vagyoni igényektől fél, valamint az általuk tisztelt Benesde krétumok történelmi átértékelésétől. A dekrétumok történetéről a nemzetközi jogász elmondta, hogy az az érvelés, miszerint a szovjet, amerikai, angol vezetők potsdami csúcstalálkozójának határozatát hajtották végre a Benesdekrétumok, azért nem helyes, mer t Potsdamban nem utasítottak a németek vagy a magyar kisebbség kitelepítésére. A kassai kormányprogram, amely a magyarok kitelepítéséről szólt, végképp nem tekinthető a potsdami határozatok végrehajtásának és a Benesdekrétumok is túlmutattak azon. A kassa i kormányprogramban – amely a magyar kisebbségnek ugyanazt jelenti, mint a német kisebbségnek a Benesdekrétumok – határoztak arról, hogy meg kell fosztani a csehszlovák állampolgárságuktól azokat a magyar állampolgárokat, akik a „fasiszta” megszállás alat t szerepet játszottak. A fasiszta szerepvállalást azonban gyakorlatilag minden magyarra értették, függetlenül attól, hogy mit tettek, vagy nem tettek. A csehek és szlovákok azzal érvelnek, hogy nincsenek hatályban ezek a dekrétumok, csak jogtörténeti emlé kek. Az igaz, hogy a Benesdekrétumok nem részei a mai jogrendszernek, de vannak áthúzódó
