Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-15
15 ötvenegyen ellene szavaztak, h uszonnégyen tartózkodtak. (A tartózkodók szavazatait a Dzurindakormány támogatásaként értékelték.) A Magyar Koalíció Párta, akárcsak a további két jobbközép kormánypárt képviselői, mind kiálltak a miniszterelnökhelyettes mellett. Az ellenzékiek Miklost t ették felelőssé Szlovákia mintegy százmilliárd koronás (ötszázötvenmilliárd forintnak megfelelő) külkereskedelmi hiányáért, az államháztartás egyre kedvezőtlenebb mérlegéért, a húsz százalékot meghaladó munkanélküliségi arányért és sok beígért szociális in tézkedés elmaradásáért. A végszavazás előtti felszólalásában Ladislav Orosz , a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) egyik képviselője élesen bírálta Mikulás Dzurindát , aki még a rendkívüli parlamenti ülés előtt bejelentette, hogy amennyiben Miklost vissza hívják, akkor ő azonnal lemond. Orosz közölte: az SDL nem érdekelt a kormányválságban, az integrációs tárgyalások megfeneklésében, ezért eredeti szándékától eltérően nem támogatja a HZDS indítványát, és a szavazáskor tartózkodik. Ezzel a döntésével az SDL megerősítette a miniszterelnökhelyettes és a Dzurindakabinet pozícióját. A szlovák kormányfő elégedetten nyugtázta a bizalmi szavazás végeredményét és azt a tényt, hogy az ellenzéknek tizennegyedik alkalommal sem sikerült leváltania senkit a pozsonyi kab inetből. Mikulás Dzurinda kifejezte reményét, hogy az őszi parlamenti választásig elmaradnak a mostanihoz hasonló politikai álbotrányok, és a kormányprogram megvalósítására összpontosíthat. vissza Kukan: Felelőtlenül nyilatko zott Orbán A szlovák külügyminisztérium meglepődve értesült arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar kedvezménytörvény érvényesítésének ügyét összekapcsolta Szlovákia NATOfelvételének kérdésével. A szlovák fél legalábbis helytelennek tar tja, hogy a szomszédos ország feltételeket próbál szabni. Mindkét államnak és valamennyi polgárának közös jövője a NATOban olyan fontos kérdés, amellyel egyetlen felelős politikusnak sem szabadna hazardíroznia - hangsúlyozza a pozsonyi külügyi tárca tegna p kiadott közleménye. Politikai felelőtlenségnek minősítette a magyar kormányfő rádiós interjúját Eduard Kukan külügyminiszter is, aki egy tegnapi internetes beszélgetés során rámutatott: helytelen dolog, ha valaki mutogatja az izmait, miközben megegyezés i szándékát hangoztatja. Aggodalmának adott hangot Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is: felelőtlen lépés lenne, ha a Duna bármelyik partján akadna olyan politikus, aki meggondolatlan kijelentésével veszélyeztetné mindazt a pozitívumot, amelyet jószomszéd i kapcsolatainkban az elmúlt három és fél évben felépítettünk. Lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen intézkedésekre készülnek a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazása ellen, a kormányfő így válaszolt: ezeket a tervezeteket a kabinet hétfői rendkívüli ülésén vitatjuk meg, és valószínűleg szerdán hagyjuk jóvá. Hozzátette: bosszant ez a kormányközi vita, amelyben szeretnénk mielőbb dűlőre jutni. Ennek érdekében a hét elején Németh Zsolt államtitkár úrnak küldött válaszunkban konkrétan felsoroltuk, milyen részkérdésekben tudunk rövid időn belül egyezségre jutni. Várjuk Budapest újabb állásfoglalását - tette hozzá Dzurinda. Szilvássy József Beregszász "magyar sziget" marad Interjú Mihajlo Rjabeccel, az ukrán választás i bizottság elnökével A választási körzetek határainak megváltoztatása nem érinti kellemetlenül a beregszászi 72. számú választási körzetet, ahol továbbra is a magyar nemzetiségű lakosság marad többségben – mondta a Népszabadságnak Mihajlo Rjabec. Az ukrá n választási bizottság elnöke szerint a március 31én esedékes parlamenti választásokon a beregszásziaknak továbbra is esélyük van magyar nemzetiségű képviselőt küldeni Kijevbe. – Leonyid Kucsma elnök a napokban, Mádl Ferenc köztársasági elnök ukrajnai l átogatása kapcsán kritikusan szólt az ukrán politikai intézményrendszerről, és sajnálkozott, hogy túlságosan lassan alakul ki a demokratikus többpártrendszer? – Ukrajna elnöke a parlamenttel közösen hosszasan megvitatta a választási rendszert. Legfontosabb érve a vegyes – egyéni és listás – választási rendszer mellett az volt, hogy nem célszerű áttérni az arányos választási rendszerre addig, amíg meg nem erősödött a politikai intézményrendszer. Amíg a pártok nem képviselnek megfelelően népes választói tömeg eket. Tény, hogy az ukrajnai politikai pártok ma még messze állnak az alkotmány által nekik felkínált lehetőségektől. Ezzel együtt úgy érzem, hogy a most folyó választási kampány fordulópont lehet az ukrán politikai erők formálódásának történetében. Arra g ondolok, hogy a sok, ideológiai szempontból egymástól nem túlságosan távol álló párt talán már a közeljövőben integrálódik, nagy lépést téve az egységes politikai hatalmi központok, illetve választási blokkok kialakításának irányába. Ha ez a tendencia tart ós lesz, kialakulhat néhány erős politikai párt, s akkor bevezethető lesz Ukrajnában is az arányos választási
