Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-15
6 a környező országok állampolgárainak érdekeit. * * * Duray Miklós egészen másként látja a helyzetet. Miből következtet arra, hogy a szlovák külügyminisztérium javaslata mögött a KovácsWeiss találkozón elhangzottak húzódnak meg? Vagyis az, hogy az MSZP adott ötleteket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos új szlovák érvrendszer kialakítására. A dolgok logikájából adódóan javasolta a szlovák külügyminisztérium, hogy a magyar kisebbségről ne a kedvezménytörvény, hanem az alapszerződés keretében tárgyaljon a két ország, ami az egész ügy teljes ellehetetlenítését jelentené. Az a külügyi államtitkár, aki Magyarországgal a kedvezménytörvényről tárgyal, ugyanannak a szlovák Demokratikus Baloldal Pártjának a tagja, amelynek Peter Weiss is (Weiss egy hónappal ezelőtt kilépett pártjából, és átült a függetlenek közé - A szerk.). Mégis hogyan érhető tetten, ahogy ön mondja, hogy az MSZP neg atív módon befolyásolta a szlovák parlament kedvezménytörvényről folytatott vitáját? A parlament külügyi bizottsága még decemberben foglalkozott a témával, és előkészített egy nyilatkozattervezetet a törvényhozás sz ámára. Ebben az anyagban a KovácsWeiss találkozóig nem szerepelt az az elem, hogy a magyar kisebbség helyzetének ügyét a kedvezménytörvény illetékességéből az alapszerződés vegyes bizottságának hatáskörébe kellene átterelni. A külügyi bizottság elnöke és a külügyi államtitkár együttműködése kapcsán jelent meg először ez az új javaslat. Az alapszerződés képbe hozása azért érdekes, mert ennek a szlovák belpolitikában nincs különösebb jelentősége. Viszont a Fidesz és az MSZP között már 1995ben vita volt errő l a dokumentumról. A szlovák közvélemény előtt a kedvezménytörvényt úgy állították be, mint a kapcsolatok romlását előidéző tényezőt. A szlovák pártok szerint az segítené elő a két ország viszonyának a javulását, ha az egész kérdés az alapszerződésre lenne átruházva, abba az eszközrendszerbe, amelyet még az MSZP hozott létre 1995ben. Retorikában mindez úgy nyilvánul meg, hogy a február elsejei találkozó után Peter Weissnél olyan elemek jelennek meg, amelyek összecsengenek a magyarországi belpolitikai vitáv al, az MSZP részéről használt felvetésekkel. Ezek szerint a külügyi bizottság megváltoztatta a február elsejei találkozó után a véleményét? Peter Weiss mint a külügyi bizotts ág elnöke a pozsonyi parlamentben, amikor előadta a testület nyilatkozattervezetét, ezt nem a bizottság indoklásával terjesztette elő, hanem a saját érvrendszerét használta, amit azonban nem egyeztetett a külügyi bizottság tagjaival. Kifejezetten politikai nyilatkozatot tett, míg a külügyi bizottság előzetesen még megpróbált - úgymond - szakmai síkon maradni. Weiss beszéde a magyar belpolitikai helyzetre volt kiélezve. Olyan szövegrészeket idézett, amelyeket Orbán Viktor két évvel ezelőtt mondott. Ezeket az idézeteket a február elsejei találkozó előtt szlovák részről sosem használták fel érvelésként, csak utána. Tudna konkrét példát mondani? Peter Weiss a magyar miniszterelnök egy 2000ben elhangzott beszédének azt a mondatát idézi, amikor Orbán Viktor azt mondta: "A Kárpátmedencében Magyarország határain túl magyarnak születni ez ideig keserű sorsot, másodrangúságot és gúny tárgyát jelentette. De mostantól kezdve egyesítjük a határok fölött a magyar nemzetet." Ilyen összefüggésben, a február elsejei találkozóig, a kedvezménytörvényt nem említették. G. Fehér Péter G. Fehér Péter Székelyföld történelmi esélye Beváltjae a reményeket a csíkszeredai magyar egyetem? Néhány nap pal ezelőtt a román televízió magyar adása tudósítást mutatott be a magyarigazolvánnyal kapcsolatban. A csíkszeredai riportban egy idősebb polgár öntudatosan háborgott: "Papírt kérnek tőlem! Pedig két igazolás kellene csak... Először, hogy magyar nevem van . No, így és így hívnak. Másodszor, hogy magyarul felelek, ha kérdeznek; s magyarul beszélek most is. Tagja vagyok az egyháznak, de én ugyan nem kérek igazolást!" S valóban, a
