Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-13
9 A volt Jugoszláviában történt háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi külön büntetőbíróságot 1993ban hoz ta létre az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A tizenhat tagú bíróság vezetője a francia Claude Jorda. A bírók három, egyenként háromtagú elsőfokú tanácsra oszlanak, a többi hét pedig az egységes fellebbezési tanács tagja. Ők bírálják el másodfokon (jogerősen) a ru andai népirtással foglalkozó különbíróság megfellebbezett ítéleteit is. Legfeljebb életfogytiglant szabhatnak ki. Eddig a legsúlyosabb ítélet negyvenhat év börtön volt, öt vádlottat viszont felmentettek. Milosevics öt fővádlotttársa ellen eddig hiába adtá k ki a letartóztatási parancsot. Radovan Karadzsics és Ratko Mladics boszniai szerb vezető, illetve Nikola Sajnovics és Dragoljub Ojdanovics volt szerb vezető, végül Milan Milutinovics jelenlegi szerb elnök a bíróság szempontjából nézve szökésben van, husz onöt kevésbé ismert gyanúsítottal együtt. A hágai bíróságon jelenleg több mint ezer alkalmazott dolgozik, az éves költségvetés megközelíti a százmillió dollárt. Minden tárgyalás nyilvános, de az épület a közönségnek és a sajtónak kicsi. Egyszerre csak száz ötven né ző fér be az a három kicsi tanácsterembe, pedig tegnap másfél ezer újságíró érkezett tudósítani a főtárgyalás kezdetéről. Vissza Belgrád feszült figyelemmel követi a hágai fejleményeket Tízezres tömeg követelte a hét végén Belgr ádban Szlobodan Milosevics azonnali elengedését a hágai fogdából, ahol bűnperének alakulását várja a háborús bűnökkel vádolt szerb/jugoszláv exelnök. A demonstrációt a hatalomból másfél éve kibuktatott Milosevicspárt, az SPS szervezte, miután Hollandia el utasította öttagú küldöttségük vízumkérelmét, s így nem lesz, aki pártjából helyszíni jelenlétével erőt öntsön az „igazáért sebzett oroszlánként küzdeni készülő vezérbe”. Sokáig úgy tűnt, hogy a bukott politikus csakugyan magára marad a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök gyanúsítottjai fölött ítélkező ENSZtörvényszék előtt. Milosevics ugyanis sem a testületet nem volt hajlandó elismerni, sem ügyvédet nem fogadott, sőt a per szabályosságára ügyelő nemzetközi jogászcsoportot is semmibe veszi. A per közeledtével a szerb kormánykoalíció néhány eminens képviselőjének azért mintha megesett volna a szíve az egykori ellenségen. Pláne azóta, hogy a törvényszék összevonta a koszovói, horvátországi és boszniai vádiratot. Milosevics sorsa azért foglalkoztatja a mostani államvezetést, mert a boszniai háborúval összefüggésben a népirtás vádja is felmerült a volt elnök ellen. S ha az ügyész ezt bizonyítani tudja, súlyos jogkövetkezményekkel járhat Jugoszláviára, illetve Szerbiára, mert a hágai Nemzetközi Törvénysz ék már a szarajevói kormány kártérítési keresetével foglalkozik. Ha a sajtó nem értette félre Dragoljub Micsunovics jugoszláv parlamenti elnök minapi szavait, tekintélyes szerb jogászok engedélyt kaptak arra, hogy az állami levéltárban mazsolázzanak a Milo sevics javára felhasználható dokumentumok között. Talán éppen azokat az aktákat vizsgálhatják át, amelyekhez a vád képviselője nem férhet hozzá, mert Vojiszlav Kostunica államfő titkosította őket. A rendszerváltó Szerbiában mostanában nem illik az utóbbi é vtized háborúit és háborús bűneit emlegetni. Senki sem beszél már a Belgrád határában tavaly feltárt tömegsírok sok száz koszovói albán áldozatáról, sem a Dunába süllyesztett hűtőkocsiban talált tetemekről, akikről azt rebesgetik, hogy ugyancsak albánok vo ltak. A gyanúsítottak egyikétmásikát a szerb kormány kiadja ugyan, de mindig az derül ki: nem az igazságért teszi, hanem nemzetközi nyomásra. Belgrádban a minap félszáz nő és férfi egyegy szál gyertyát gyújtott a délszláv háborúk áldozatainak emlékére. E nnyien voltak egy évtizeddel ezelőtt, s azóta is minden évben. Ezúttal már nem köpködték meg őket. Újvidék, 2002. Február Vissza Történelmi léptékű per Hágában 20020213 (a nyomtatott MH cikke) Hágában tegnap megkezdődö tt Slobodan Milosevic pere. A volt jugoszláv államfőt háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolják. A második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek óta először fordul elő, hogy egy volt legfelsőbb szintű állami veze tő a hivatali ideje alatt elkövetett cselekmények miatt áll nemzetközi bíróság elé. Először a Nemzetközi Törvényszék főügyésze kapott szót tegnap Hágában, aki "az emberiség által ismert legsúlyosabb bűncselekményekkel" vádolta Milosevicet. Carla del Ponte szerint a volt elnök "kimondhatatlan szenvedéseket" okozott a délszláv konfliktusok számtalan áldozatának tevékenységével, amelynek során egyedül személyes ambíciói és hatalomvágya vezérelték. "Kitűnő taktikusként, de közepes stratégaként" jellemezte a vád lottat, aki a nacionalizmust és az etnikai tisztogatásokat is csak ürügyként használta céljai eléréséhez. A szóban forgó atrocitások némelyikét olyan középkori brutalitással és kiszámított kegyetlenséggel
