Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-13
5 Az RMDSZ által a román kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás alapján létrejöttek a magyar – román egyetértési nyilatkozat előírásait, illetve a státusirodák tevékenységét felügyelő bizottságok, amelyekben a szövetség képviselői is részt vesznek. Ezek kedden megkezdték ellenőrző körútjaikat Kolozs és Maros, illetve Hargita és Kovászna megyében. A romániai státusirodák működését koordináló Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Népszabadságnak elmondta: a Ko lozs megyei ellenőrzésen maga is jelen volt. A bizottság tagjai a kolozsvári RMDSZszékházban megtekintették az információs iroda tevékenységét. Következtetéseiket a testület tagjai Bukarestben fogalmazzák majd meg, de azzal a benyomással távoztak, hogy a tevékenység az egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően zajlik. Nagy Zsolt közölte: a státustörvény alkalmazására létrehozott romániai tájékoztatási irodák az első héten 9600, a másodikon 12900, a harmadik héten pedig 16300 magyarigazolványkérv ényt fogadtak el. Hozzátette: a területi irodák zömében már működnek a kérelmeket elektronikus úton továbbító számítógépes rendszerek, csupán KrassóSzörényben és Medgyesen akadályozzák ezek üzembe helyezését technikai gondok. Információink szerint az üzem be helyezett informatikai rendszerek nem képesek valamennyi benyújtott kérelmet aznap továbbítani, és ezen a téren jelentős késedelem tapasztalható. Az eddig begyűjtött mintegy 38 ezer kérelemnek csupán a töredékét juttatták el eddig a magyar külképviselet ekre. Fokozza a gondokat, hogy a konzulátusok és a budapesti Belügyminisztérium között kiépített információs rendszer szintén szűk keresztmetszetet képez. A jelenlegi technikai és személyzeti feltételek mellett tehát a külképviseletek is csupán az általuk megkapott kérelmek egy részét tudják aznap Budapestre juttatni, és ez újabb torlódáshoz vezet. Nagy Zsolt rámutatott: ha a jelenlegi informatikai rendszeren nem módosítanak, egy idő után komoly gondok adódhatnak. Az alelnök arról tájékoztatott, hogy az Ill yés Közalapítvány a következő napokban a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ) köt szerződést a húszezer forintos oktatási támogatások eljuttatása végett. – Az RMPSZ valószínűleg még e hónapban meghirdeti a pályázatot, amelynek alapján azok folyam odhatnak a támogatásért, akik saját háztartásukban legalább két kiskorú gyermeket nevelnek, és azok a koruknak megfelelő magyar tannyelvű oktatási formában részesülnek – mondta. Nagy Zsolt hangsúlyozta: a támogatást ösztöndíj formájában juttatják majd el a kedvezményezetteknek, és ez Romániában nem adóköteles. Tibori Szabó Zoltán Vissza Duray a fasisztoid politikai hangnemről 2002. február 13. (9. oldal) Neszméri Sándor (Pozsony, Szlovákia) Csakis egy szélsőségesen nacionali sta, fasisztoid párt fogalmazhat meg olyan törvénytervezetet, mint amilyet az önmagát kereszténydemokratának nevező szlovák formáció – nyilatkozta lapunknak adott rövid interjújában Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke. Az MKP döbbenettel fogadta a kereszténydemokraták kezdeményezését, amely tulajdonképpen lehetetlenné teszi a magyar kedvezménytörvény hozzáférhetőségét. Valóban olyan meglepő a tervezet? Hiszen hasonlót dolgozott ki a Szlovák Nemzeti Párt is. – Meglepő volt. Nem szabad elfeledni, hogy egy olyan törvénytervezetről van szó, amely sem a nemzeti konzervatív, sem a kereszténydemokrata politikát folytató párt profiljába nem illik bele. Ilyen tervezetet csakis szélsőségesen nacionalista, sőt, fasisztoid párt ho zhat nyilvánosságra. Ez esetben azonban még Ján Carnogursky igazságügyminiszter is mögé állt egy olyan tervezetnek, amelynek semmi köze nincs Szlovákia szuverenitásához, kizárólag arra irányul a kezdeményezés, hogy a magyarok ne jussanak olyan támogatásho z, amely hozzájárulna azonosságtudatuk megőrzéséhez. – A parlament mentelmi bizottsága a múlt héten fegyelmi eljárást indított ön ellen, mert átvette a magyarigazolványt. Mi történt azóta? – Semmi nem történt, legalábbis engem nem kerestek meg ez ügyben. Úgy vélem, nem is igazán tudnak mit kezdeni az üggyel, hiszen semmilyen jogalapja nincs a fegyelmi eljárásnak. Voltak olyan elképzelések, hogy az alkotmánybíróságtól kérnek magyarázatot a fegyelmivel kapcsolatban, de erre a taláros testületnek sincs felha talmazása. – A szlovák külügyminiszter szerint továbbra is jó esély van a megállapodásra Budapesttel a magyar kezdvezménytörvény kapcsán. Ön szerint lehetséges február végéig lezárni a vitát? – Reménykedni lehet, hiszen szóban mindkét fél deklarálta, hog y hajlandó a megállapodásra. A
