Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-02
8 hatalom az idén megint megpróbálja annyira meghúzni a nadrágszíjat, hogy a Nemzetközi Valutaalappal megkötött legutóbbi készenléti hitelszerződés feltételeinek el eget tegyen, de előreláthatólag ez a hatodik kísérlet is kudarcot fog vallani, hiszen a megszorítások miatti társadalmi feszültségek láttán az eddigi kormányok minden egyes esetben meghátráltak. Ezen ördögi kör vezetett az „állandósult átmenet” kifejezés m eghonosodáshoz, mely körülmények között a szociális stabilitás érzése helyett össznemzeti törekvéssé vált az „oldjuk meg valahogy” módszer. Noha éppen a napokban indult újabb, központilag meghirdetett hadjárat a mindent átszövő korrupció ellen. Noha a rom ániai politikai szférában nagy várakozás előzi meg az őszi prágai NATOcsúcsot, s a legtöbben úgy érzik, hogy a világ most már végképp nem fordíthat hátat Romániának, ez a döntés is alighanem az utolsó pillanatig kétesélyes marad. A nemzeti büszkeség primá tusa közepette pedig alig vannak, akik gondolnak az esetleges csatlakozás szociális költségvonzataira is. vissza Hatályban a státustörvény Az információs irodák már várják a kérelmezőket 2002. január 2. Gui Angéla Információnk szerint a tegnap életbe lépett státustörvény. Jogalanyai tizenhárom magyarországi településen vehetik majd át a magyar igazolványt. A dokumentum elnyeréséhez szükséges iratokat egyébként mától nyújthatják be a h atáron túli magyarok és – Románia kivételével – hozzáta rtozóik. Erdély vonatkozásában még folynak az információs irodák működésének végleges előkészületei. A kérelmeket Budapesten, a Belügyminisztérim Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala harminc napon belül bírálja el. Budapest, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Szeged, Győr, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Kaposvár, Tatabánya és Kecskemét közigazgatási hivatalában vehetik majd át a magyar igazolványt a státustörvény jogalanyai, kivételes esetben pedig a magyar konzulátusokon . A harminckét oldalas dokumentum formátumra a magyar útlevélhez hasonló, színe azonban nem kék, hanem zöld. A borítóján a Szent Korona és a magyar igazolvány felirat látható. A könyvecske harmadik oldala tartalmazza a személyi adatokat, itt a családi, az utó, a lánykori és az illető anyja nevét hivatalosan és magyar nyelven is feltüntetik, épp úgy, mint a születési helyének megnevezését. Az igazolvány tulajdonosának a nemzetisége nem derül ki az okmányból, mindössze az illető állampolgárságát írják be a h armadik oldalra, amelyet egyébként lézergravírozási módszerrel töltenek majd ki. Az a tény egyébként, hogy az igazolványban nem szerepel az illető nemzetisége, megfelel mind az Európa Tanács velencei bizottsága ajánlásának, mind a december 22én Budapesten aláírt román – magyar egyetértési nyilatkozatnak. A magyar igazolvány kiállítását az a nem magyar állampolgárságú, magát magyarnak valló személy kérheti, aki – Ausztria kivételével – a környező országok valamelyikében él, magát magyarnak vallja, tud magya rul, a lakóhely szerinti állam magyar nemzetiségű személynek tartja nyilván, vagy tagja a magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezetnek, továbbá a területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként szerepel. A szükséges iratokat a körn yező országokban működő információs irodák gyűjtik össze, és juttatják el az adott országban működő diplomáciai és konzuli képviselethez. A kérelmeket innen küldik tovább a magyar Belügyminisztérium illetékes hivatalához, ahol harminc napon belül elbíráljá k; ez a határidő azonban egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható. A hivatal a kérelmet visszautasíthatja, ha például a kérelmező már rendelkezik magyar igazolvánnyal, magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező, men ekültként elismert személy, beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll vagy szándékos bűncselekmény elkövetése miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban ellene. Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását a magyar i gazolványt kérelmező, vagy már azzal rendelkező személlyel együtt élő házastársa és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermeke kérheti. Hozzátartozói igazolványt nem állítanak ki Románia viszonylatában, keleti szomszédunk miniszterelnökének a kérésére a román – magyar egyetértési nyilatkozat kizárja ennek a lehetőségét. A magyar igazolvánnyal rendelkezők, a tavaly júniusban 92 százalékos többséggel elfogadott
