Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-05
9 nevezetesen a magyar iskolába járó gyermekek szüleinek támogatását, illetve a magyarországi munkavállalás lehetőségét nemzetiségi alapon. A lapnak nyilatkozva Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó magyarországi nagyk övete kijelentette: a helyzet átláthatatlansága nem tesz majd jót a szlovák – magyar kapcsolatoknak, amelyek az elmúlt időszakban nagyon pozitívan alakultak. Chmel úgy látja, hogy Magyarország egyoldalú lépésével megsértette a szlovák – magyar alapszerződést i s. A Národná obroda szemleírója szerint Szlovákiának valószínűleg egyetlen lehetősége marad, mégpedig nemzetközi bírósághoz fordulni, bár annak döntését Magyarországnak nem kell figyelembe vennie. A holland NRC Handelsblad nemrégiben közölt írást a kedvez ménytörvényről. A magyar kormány számára a státustörvény nem volt más, mint egy több mint nyolcvanéves adósság kiegyenlítése a határon túli magyar kisebbségekkel szemben – írja a kommentátor. A szerző szerint a státustörvénynek azt az érzést kell erősíteni e – nyolcvan év óta először – a magyarokban, hogy nem hátrány az, ha valaki a magyar kisebbséghez tartozik. Horvátországnak, Szlovéniának, Jugoszláviának és Ukrajnának nem voltak problémáik a státustörvénnyel, a pozsonyi és a bukaresti kormányoknak azonban annál több. Pozsony elfelejtette, hogy maga is segíthet a Magyarországon élő szlovák kisebbségnek, a román kormány sem gondolt arra, hogy támogatja a Moldovában élő románokat – jegyzi meg a lap. A szintén holland de Volkstrant Révkomáromból és Érsekújvár ról tudósít. „Még a baszkoknak is több joguk van Spanyolországban. Rád támadnak azért, ha a buszon magyarul beszélsz a gyerekeiddel”, mondja a riportban egy szlovákiai magyar politológushallgató. „Orbán Viktor az első, aki valamit tesz is értünk”. „Végre n em kell turistának éreznünk magunkat, ha Magyarországra megyünk, mivel a magyar nemzet része leszünk”, mondja a tudósítónak egy másik szlovákiai magyar. A Romániában élő több mint másfél millió magyar sorsa sokkal rosszabb, mint a szlovákiai magyaroké – te szi hozzá az írás szerzője. A legtöbben szegénységben élnek, és rá vannak szorulva magyarországi hozzátartozóik segítségére. Szlovák ellenvetések. Peter Weiss, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke pénteken egy rádiónyilatkozatban kijelentette : az, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) frakciójában ülő honatyák magyar igazolványért folyamodnak, „még egyáltalán nem jelenti azt, hogy Szlovákia területén is hatályosak lesznek a magyar kedvezménytörvény azon rendelkezései, amelyek ellen Szlovákiának ellenvetései vannak”. Pavol Hamzík, a Polgári Egyetértés Pártjának elnöke kijelentette: az MKP képviselőinek kérelmeit „a Szlovák Köztársaság, tehát a saját hazájuk iránti lojalitás hiányának tekintem”. (MTI) vissza Budapes t és Pozsony a napokban egyeztet 20020105 (a nyomtatott MH cikke) Miközben Szlovákiában napokon belül megnyílik a kedvezményezettek adatait begyűjtő 11 iroda, a politika egyre határozottabban igyekszik megfogalmazni a magyar kormánnyal szembeni követelé seit. Jövő szerdán Pozsonyban szakértői egyeztetésre kerül sor a magyar és a szlovák külügyminisztérium között - közölték lapunkkal a szlovák külügyi tárca sajtóosztályán. A kormányzati vezetők ezen a héten még szabadságukat töltötték, de a politika készül ődését több nyilatkozat is jelzi. Mindenekelőtt Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár tévéinterjúját emlegetik a pozsonyi magyar nemzetiségű politikusok, amiben például a "Szlovákia területén nyújtható szociális kedvezményeket" kifogásolta. A románmagyar e gyetértési nyilatkozat szorult helyzetbe hozta a szlovák felet, hiszen egyedül maradt - értékelt lapunk kérdésére Duka Zólyomi Árpád, a szlovák parlament külügyi bizottságának alelnöke. Chlebo és Eduard Kukan külügyminiszter "megfelelő ellenintézkedésre" k észül, de a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke szerint a státustörvény végrehajtását ez nem fogja veszélyeztetni, és ezek inkább a szlovák közvéleménynek szólnak. A fórum, amely a jövő héten először foglalkozik majd a státustörvénnyel, a kormánykoal íciós tanács lesz -
