Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-25
4 is képes növelni hatalmát. Funar ezt nagyon ügyesen használja ki 1992 óta. De csak úgy tudja megtenn i, hogy egészen magas körök támogatják, és az igazságszolgáltatási szervek szemet hunynak ténykedése felett. Törvénysértéseit már rég el kellett volna ítélni. Több száz polgármestert elmarasztaltak hasonló okokból. Sajnos nimbusza van a románság körében, ő a legnagyobb "románvédő", nem is igen mernek hozzányúlni. Taktikája az, hogy egyfolytában róla beszéljen a sajtó. Erre a magyar és más külföldi média is fogékony. Ez nem szerencsés, hiszen ezzel szinte Funar érdekeinek megfelelően cselekszenek. A NagyRománia Párt, amelynek Funar is képviselője, rendkívül keményen fogalmazó, gyűlöletkeltő szereplője a román politikai életnek. Milyen a párton belül Funar helyzete, és az országos politikát milyen mértékben befolyásolj a ez a szélsőséges párt, amely a legutóbbi választásokon aggasztóan sok szavazatot kapott? Funar helyzete a pártján belül szilárd, annak ellenére, hogy a párt vezetőjével, Vadim Tudorral megromlott a viszonya. Tudor támadja Funart túlzásai miatt. Azt egyébként nem hiszem, hogy Romániában olyan helyzet alakulna ki, hogy a NagyRománia Párt kormányra kerüljön. A legutóbbi parlamenti választásokon túlnyerték magukat. Sokan dacból vagy egyenesen heccből szavaztak a pártr a, mert a mostani kormánypártokat már ismerték korábbról. A párt támogatottsága be fog állni tízszázalékos szintre. Ennél többet más országokban sem képesek elérni a szélsőséges erők. A legutóbbi köztársaságielnökv álasztáson Frunda György román szavazatokat is szerzett. Elérhetőe, hogy a román politikai közvélemény szemében higgadt hangvételével az "európaibb" politizálást megtestesítő erőként jelenjen meg az RMDSZ? Frundána k volt karaktere, vonzereje, és ezért szavaztak rá azok a románok, akiknek nem számított a jelölt nemzetiségi hovatartozása. Sajnos ez nem jelentett sok szavazatot. A választás mindenképpen etnikai jellegű mindkét fél részéről. Ezért is lépett vissza Ekste inKovács Péter a kolozsvári polgármesterválasztáskor. A szavazás második fordulójában kaphatott volna úgy húszezer szavazatot a románoktól, de a románság java része Funart választotta volna, mert mégiscsak az "ő vérükből való". Még nem érett meg az idő i tt, Kolozsváron, hogy magyar jelöltből esetleg polgármester lehessen. Funar mindent megtesz, hogy a két nemzet közötti viszály ne csak takaréklángon égjen. Milyen realitásai vannak az erdélyi autonómiatörekvéseknek? A nagyobb mértékű gazdasági önállóságon túl milyen eredményeket hozhat? Érdekes módon Erdély autonómiájának szükségességét elsősorban az egyelőre szűk réteget jelentő román középosztály hangoztatja. Nekik sem közöm bös az, hogy az állami bevételek kétharmadát adó Erdély még húsz százalékot sem kap vissza. Ez a régió teljes kiszipolyozását jelenti, az erdélyi módosabb és dolgosabb lakosság tartja el a korrupt Bukarestet. Az autonómia kérdéséről az RMDSZ nem nyilatkozi k, mivel nagyon kényes téma. Szerintem nem az RMDSZnek kell kikaparnia a gesztenyét, hanem a remélhetőleg egyre erősebbé váló erdélyi román középosztály felől kell kiindulnia a kezdeményezésnek. Természetesen az RMDSZ nem határolódik el ezektől a törekvés ektől. Nekünk is érdekünk egy teljesen decentralizált gazdasági autonómia. Lehetséges az együttműködés a magyarságot képviselő intézmények és a román értelmiség, valamint a román középosztály között? Csak magánbeszélgetések útján. Politikailag ezek a csoportok nem érzik magukat elég erősnek ahhoz, hogy a közeledést nyíltan is hangoztassák. De vannak biztató jelek a politikában. A belügyminiszter maga is felvetett egy külön Erd élyprogramot. Erdély önállóbbá válásának még nem erős a bázisa, de a lelkekben már létezik az igény, és ez az elképzelés harmonizál Európa jövőjével, a régiók Európájának gondolatával. vissza P. Szathmáry István
