Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-24
5 most tovább erősödnek. Hlavács Mária, az első pedagógusigazolvány tulajdonosa – mint mondta – megtiszteltetésnek érzi, hogy 32 év pedagógiai gyakorlat után éppen ő vehette át elsőként az okmányt. Reményét fejezte ki, hogy Szlovákia annál európaibb ország, hogy hátrányt jelentsen az igazolvány az ottani magyarok számára. Lokodi Csaba, az első diákigazolvány tulajdonosa – megfogalmazása szerint – távlatokban gondolkodik. Fontosnak tartja a könyvtárlátogatási, vásárlási kedvezményeket, de az oktatási lehetőségeket is szeretné igénybe venni. A másodéves közgazdászjogász hallgató a kolozsvári egyetem befejeztével magyarországi továbbképzéseken kíván részt venni, de a tapasztalatait otthon kív ánja majd hasznosítani. vissza Készül az újabb egyetértési nyilatkozat 20020124 (a nyomtatott MH cikke) Akár még ebben a hónapban megszülethet a magyarszlovák megállapodás a státustörvény ügyében, állították a két külügyi t árca államtitkárainak tegnapi budapesti megbeszélésén. A remélt egyezség részletei azonban m ég nem világosak, így nem tudni, eleshetneke a szlovákiai magyarok valamilyen kedvezménytől, miként nem dőlt el az sem, milyen szinten írják majd alá az egyezséget. Jellegében a magyarromán egyetértési nyilatkozathoz hasonló magyarszlovák megállapodás a lapjai körvonalazódtak tegnap este Budapesten. Igaz, Németh Zsolt magyar és Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkárok egyeztetésén annyi derült ki, hogy az álláspontok közeledtek, a részleteket - amelyekről amúgy a szakértők még lapzártánk idején is tá rgyaltak - a következő időszakban tisztázzák. Így nem világos egyelőre például az sem, hogy Pozsony minek kapcsán tartja területen kívüli hatállyal bírónak a státustörvényt. Jaroslav Chlebo szavaiból erről mindössze azt mondta, ők sosem emeltek elvi kifogá sokat a szlovákiai magyar közösség anyaországi támogatása ellen, csupán ennek mechanizmusait szeretnék világosan rögzíteni, miként el akarják kerülni, a két ország jogrendje ne ütközzön egymással. Ugyanakkor a szlovák diplomata hangsúlyosan kitért arra, ho gy a törvény nem vezethet a szlovák állampolgárok közötti diszkriminációhoz. Chlebo szerint nem az ő feladatuk eldönteni, kelle módosítani a státustörvényt, Németh pedig úgy vélte, az eddigi megbeszélések alapján ez nem szükséges. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy fél év tapasztalatai alapján a jogszabály változzon - amint ennek lehetőségét a Romániával kötött egyetértési nyilatkozatban, illetve a szerb kormányfővel folytatott megbeszélésén Orbán Viktor is elismerte. Az államtitkári megbeszélések után, várhat óan a közeli napokban folytatják az egyeztetéseket a közös nyilatkozatról, amely miközben hitet tesz a kétoldalú együttműködés jelentősége mellett, tisztázza a státustörvény ügyében felmerülő nézetkülönbségeket, a területen kívüliség kérdését, s rögzíti az okat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a felmerülő problémák kezelhetők. (Szlovákia értesüléseink szerint e tekintetben az alapszerződésre helyezi a hangsúlyt.) Nem dől el egyelőre az sem, milyen szinten írják majd alá ezt a dokumentumot. Lapunk ért esülései szerint Pozsony korábban azt kérte, hogy a magyar parlament nyilatkozatban tegyen eleget az ő kérdéseiknek, kérdésünkre azonban Jaroslav Chlebo - akit amúgy tegnap fogadott Martonyi János külügyminiszter is - mindössze annyit mondott: e tekintetbe n is készek a megállapodásra. Budapest ugyanis inkább kétoldalú kormányközi politikai nyilatkozatot szeretne - olyan szinten, amilyet a szlovákok kívánnak, legyen az akár külügyminiszteri, akár kormányfői. Arra a felvetésre, mely szerint Pozsonyban általáb an január végét nevezték meg a megállapodás határidejének, Németh Zsolt nem zárta ki, hogy a hónapból hátramaradt nyolc napban valóban tető alá hozzák a nyilatkozatot. Lapunk kérdésére, mely szerint elképzelhetőe, hogy a szlovákiai magyarok ne, vagy csak a törvényben megszabottól eltérő módon jussanak hozzá egyes kedvezményekhez, Németh Zsolt úgy vélte, a tárgyalások jelenlegi szakaszában ezek túl konkrét kérdések. Szerinte nagyjából hasonló eredmény várható, mint Románia esetében, azzal a különbséggel, h ogy a munkavállalás kérdése Szlovákia esetében nem képezi a vita tárgyát. Mint ismeretes, Pozsony mindenekelőtt az oktatási, kulturális támogatásokkal szemben emelt kifogást. Nagy Iván Zsolt vissza Különegyezség Pozsonnyal is ? Szlovák államtitkár tárgyalt Budapesten a kedvezménytörvényről
