Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-19
8 A Socio Balance által megkérdezettek közül Ukrajnát jelölték meg még meglehetősen sokan, de például a Szlovákiából Magyarországra érkező munk ásokról nagyon keveseknek van személyes tapasztalatuk. Jóval többen említenek ezzel szemben „más európai országból” érkező dolgozókat, értve ezalatt minden bizonnyal elsősorban az EU tagállamaiból hazánkba érkezett munkaerőt. A megkérdezettek közel fele m agyar nemzetiségű vendégmunkásokról tud, de az említések aránya alapján a romániai román vendégmunkások szerepe is jelentős. A megkérdezettek által ismert vendégmunkások több mint háromnegyede három hónapnál hosszabb időre vállal munkát hazánkban, a legjel lemzőbb időtartam több mint egy év. Ez arra utal, hogy a jelenleg Magyarországon foglalkoztatott külföldiek többsége – a megkérdezettek szerint – nem elsősorban idénymunkára érkezik hazánkba. A román nemzetiségű munkások esetében is hasonló a helyzet: a m egkérdezettek alig 2 százaléka ismer olyan magyarországi céget, ahol kevesebb mint három hónapra alkalmaznának román vendégmunkásokat. A lakosság a román feketemunkások jelenlétét érzékeli a leginkább, a válaszadók 79 százaléka nevezte meg a románt azon n emzetek közt, amelyek tagjai engedély nélkül dolgoznak Magyarországon. (A megkérdezettek becslése alapján 100, Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkás közül átlagosan 64 feketén dolgozik.) Nagyon fontos különbségnek tartja az elemzés azt, hogy a rom ánokkal és az ukránokkal szemben a magyar nemzetiségűeket csak 14 százalék említette. Úgy tűnik tehát, hogy a többség szerint mind a kárpátaljai, mind pedig az erdélyi magyarság jóval kisebb arányban dolgozik feketén hazánkban, mint az ugyanazon országból származó, nem magyar nemzetiségűek. A felmérés szerint nem valós veszély a román vendégmunkások Magyarországra özönlése – állítják a kutatók. Egyfelől a vendégmunkásokkal szemben eleve elutasító az emberek egy jelentős része, másfelől ha a megállapodás ne m is tesz különbséget a romániai népcsoportok munkavállalási lehetőségei között, a hazai munkaerőpiac valószínűleg továbbra is az erdélyi magyarokat fogja előnyben részesíteni, harmadrészt pedig a megkérdezettek véleménye alapján inkább a külföldiek hossza bb távú alkalmazása a jellemző ma Magyarországon, nem pedig a legfeljebb három hónap időtartamú idénymunka. Egyre több a betöltetlen álláshely A külföldi munkavállalók több mint fele a fővárosban és Pest megyében dolgozik 2002. január 19. Munkatársunktól Évek óta csökken Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma, s közben folyamatosan emelkedett a bejelentett álláshelyeké. Tavalyra ez utóbbi meghaladta a 80 ezret, de a szakemberek szerint ez csak töredéke a ténylegesen betöltetlen munkahelyeknek. A munkaadók ugyanis ritkán jelentik be az „üresedést”. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 1990 és 1999 között a népesség száma összesen 283 ezerrel fogyott, miközben a munkavállalási korúaké 160 ezerrel gyarapodott. Ugyanakkor a piaci viszonyok következményeként a foglalkoztatottak száma 1,285 millió fővel csökkent ebben az időszakban. A foglalkoztatottak aránya egyébként 1997ben érte el mélypontját: a teljes népességhez képest a 36,6 százalékot . Ez az arány 1990ben 47, 1999ben pedig 37,6 százalékot tett ki.
