Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-03
13 miniszterelnök elmondta, örömmel írta alá a nyilatkozatot, és nagy sikernek tartja azt. Egyben kifejtette, a parlamenti pártok egyeztetésén az ellenzéki pártvezetők is úgy vélték, hogy kívánatos a megállapodás, mert annak nyomán a határon túli magyarok könnyebben, ellenállás és akadályok nélkül juthatnak majd magyarigazolványhoz. Orbán szerint a parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak is a megállapodás sikerére, mindenki nagyon elégedett volt és támogatta a megállapodást, egyedül a MIÉP elnöke volt némileg tamáskodó annak szükségességét illetően. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a státustörvény hatályba lépése után is csak tartózkodási vízummal vállalhatn ak munkát nem magyar állampolgárok Magyarországon, és kizárólag a magyar állam mérlegelésétől függ annak kiadása. Elmondása szerint megfelelő időközönként nyilvánosságra fogják hozni, hogy az adott héten vagy hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra. Szavai szerint akkor mindenki láthatja majd, hogy a riogatások, a félelmet keltő nyilatkozatok megalapozatlanok voltak. (A státustörvény életbe léptetésének első tapasztalataival egyébként a mai kormányülésen is foglalkoznak - írta az MTI.) Az OrbánNastase megállapodás előtti hatpárti találkozón nem folyt egyeztetés, hanem tájékoztatást kaptak a pártok - tartalmazza az a közlemény, amelyet Kovács László juttatott el lapunkhoz. Kovács leszögezte: a találkozón az államtitkári szinten már egy eztetett és a két miniszterelnök által előzetesen jóvá is hagyott szöveget látták. Fel sem vetődött, hogy ezen változtatni lehet - tette hozzá. A pártelnök szerint Orbán véleményt csak abban kért tőlük, hogy vigyee kenyértörésre az egyházi javak visszaadá sáról szóló, akkor még nyitott fél mondatot. Erre mondtam, hogy a megállapodás, azaz a konfliktus elkerülése fontosabb ennél - fogalmazott. A politikus kiemelte: a találkozón igenis elhangzottak aggályok valamennyi ellenzéki párt részéről a románok tömege s munkavállalásával kapcsolatban. Csurka István például azt mondta, megalázó az erdélyi magyarok számára, ha a románok ugyanazt a kedvezményt kapják, mint ők - idézte fel a hatpárti találkozón elhangzottakat. A politikus hozzátette: erről a miniszterelnök nem nyitott vitát. Kovács kijelentette: hallva a kormány, illetve a Fidesz ismétlődő megnyilatkozásait, az az érzése, a sebtében összehívott találkozó csupán azt a célt szolgálta, hogy a közvéleményt megtévesztve utólag hivatkozni lehessen rá. Az SZDSZ a parlament összehívását fogja kezdeményezni, ha legkésőbb január 11én, a külügyi bizottság rendkívüli ülésén sem kapnak érdemi választ a státustörvénnyel kapcsolatban feltett kérdéseikre - jelezte a párt. Az SZDSZ és az MSZP amúgy cáfolja, hogy december 21én koccintottak volna a kormányzat képviselőivel. Tegnap egyébként - az MTI szerint - a pozsonyi magyar nagykövetség átvette a magyarigazolványért folyamodók első kérelmeit, összesen hatot. Zárt irodák Romániában és Szlovákiában Mézes Rudolf, a magya rigazolványokért folyamodók segítését is felvállaló, Szövetség a Közös Célokért (SZKC) társulás vezetője lapunknak elmondta: Szlovákia területén 11 iroda megnyitását tervezik, ám egyelőre folynak az átalakítások, így nem fogadnak érdeklődőket Romániában t egnap még munkaszüneti nap volt, ám mint Alföldi László kolozsvári főkonzul elmondta, a törvény nyújtotta lehetőségekkel élni kívánók fogadására alakult irodák amúgy is legkorábban e hónap közepén nyílhatnak meg. Egyelőre ugyanis folynak az átalakítások, m iként nem üzemelnek még a kérelmezők adatainak továbbítását szolgáló ISDNvonalak sem. Az adatok ugyanis a 21 irodából érkeznek a konzulátusokra. Emlékezetes ugyanakkor, hogy románmagyar egyetértési nyilatkozat egyébként ezzel kapcsolatban kimondja: "Az i gazolványok kiállításának folyamata (kérvények átvétele, az igazolványok kiadása, továbbítása) a Magyar Köztársaság területén fog elsősorban lezajlani a magyar hatóságok által felállított megyei közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium Irod ájában, valamint a magyar diplomáciai képviseleteken. NIZS A Belügy bízik a zökkenőmentes ügyintézésben Az első roham a magyar igazolványokért és a hozzátartozói igazolványokért nem fog késlekedést okozni a kiadásban, a 30 napos határidőt biztosan be t udják majd tartani - erősítette meg lapunk kérdésére Eiselt György, a BM informatikai és távközlési helyettes államtitkára. Úgy alakították ki a technológiát és a hátteret az okmány kiadáshoz, hogy a kérelem elbírálásánál a torlódás ne lehessen akadály. A helyettes államtitkár szerint ezért arra sem volt szükség, hogy az első roham idejére esetleg kitolják a törvény szabta határidőt. A kérelmek ugyanis elektronikus úton érkeznek be és a BM várhatóan 8 napon belül el is tudja készíteni az igazolványt. Hatvan ezer kérelemig ez a szisztéma működőképes és legfeljebb 1015 napos határidővel fog működni. Több kérelem esetén inkább közel eshet a határidő a 30 naphoz. A kérelmek elutasítása első szinten nem igényel valamiféle bizottsági vagy egyéb kollektív vagy kül önleges eljárást - fejtette ki kérdésünkre az államtitkár, ugyanis a törvény és a kormányrendelet pontosan szabályozza nem csak az elutasítás feltételeit, hanem azt is, hogy milyen ellenőrzéseket kell a hivatalnak elvégeznie. Eiselt György azt is kifejtett e lapunknak, hogy a kérelmező adatainak ellenőrzéséhez a hivatal nem fogja a státustörvény hatálya alá eső szomszédos országok államigazgatási szerveinek segítségét igénybe venni. vissza ZK MHösszeállítás
