Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-15
10 Magyarország, valamint a többi tagjelölt ország egyértelműen támogatja a soros spanyol elnökség programját és az abban foglalt prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy a spanyol elnökség napirendjén három pénzügyi fejezet - a mezőga zdasági politika, a regionális politika és maga a költségvetés - szerepel, amelyek az unió bővítésében, valamint az európai integráció működésében, illetve a magyar csatlakozási tárgyalások szempontjából is meghatározó jelentőségű kérdések. Hangsúlyozta, h ogy reménye és megítélése szerint a három meghatározóan fontos témakör tárgyalásában nem lesznek válságos pillanatok, de kétségtelen - mondta , hogy a spanyol elnökség idején - a bővítési és a csatlakozási tárgyalások folyamatában - egy igen összetett sza kaszba léptünk. A mezőgazdasági politikával kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője leszögezte: Magyarország teljesíteni fogja az unió mezőgazdasági politikájából fakadó kötelezettségeket, így megalapozottan tart igényt arra, hogy az abból eredő jogoka t és lehetőségeket is az egyenlő elbánás alapján maradéktalanul élvezze. Ennek alapján Magyarország az uniós csatlakozásának időpontjától teljes mértékben részesévé kíván válni az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának. Meggyőződését fejezte ki, hogy a spanyol elnökség alatt sikerül előrelépni a végső pénzügyi tárgyalási csomag érdemi kérdéseinek a megoldásában. Kiemelte, hogy a laekeni európai uniós csúcstalálkozón rögzített célok elérése kétségtelenül - mind Európa jövője, mind pedig az Európai Unió bővítése szempontjából - a történelmi események sorába emelheti a laekeni csúcstalálkozót. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek Nizzában, Göteborgban és Laekenben tartott találkozóin egymást erősítően és egyre k onkrétabban került megerősítésre az, hogy az Európai Unió kész lezárni a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végére azokkal a tagjelölt országokkal, amelyek képesek befejezni a felkészülést, és maguk is le tudják zárni a csatlakozási tárgyalásokat. Hangsúlyozt a: annak fényében, hogy a csatlakozási dátumról lényegében elhatározás született Laekenben, Magyarország tagjelöltként arra számít, hogy azok a jelöltek, akik erre az időpontra készen állnak a felkészüléssel, valamint be is fejezik a csatlakozási tárgyalás okat, várakozás nélkül úgy válhatnak az Európai Unió tagjaivá, hogy polgáraik 2004ben részt vehetnek az európai parlamenti választásokon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország tevékenyen vesz majd részt az Európa jövőjével, az Európai Unió reformjainak előkés zítésével foglalkozó konventen, amely ez év márciusában kezdi meg munkáját. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak konkrét elképzelései vannak Európa jövőjéről. Magyar megítélés szerint szükség van például az európai pillérek egymáshoz közelítésére, az Európai Parlament szerepének az erősítésére, az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon való megválasztására, valamint a hatáskörök pontos elkülönítésére. Hozzátette: Európa jövője és a bővítés nem elkülöníthető kérdések. A bővítés napirendre kerülése ösztönö zte a reformok kidolgozását, egyúttal azonban igen komoly esélyt kínál arra is, hogy az Európai Unió a jövőben is megőrizze jelentőségét. A NATObővítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ez évi őszi prágai csúcstalálkozón új tagjelöltek kapnak meghív ást a csatlakozásra, hiszen a szövetség már kizárta az úgynevezett zéró opciót, tehát Prágában olyan tagjelöltek kapnak meghívót, akik képesek teljesíteni a csatlakozási feltételeket. Hangsúlyozta: Magyarország politikai és erkölcsi okokból egyaránt egyért elműen támogatja a bővítést. Magyarország reméli, hogy a vele szomszédos tagjelölt országok, amelyek eleget tesznek a csatlakozási kritériumoknak, meghívást kapnak Prágában. A külügyminiszter egyúttal leszögezte: történelmi és földrajzi okok miatt egyetlen taggá válni kívánó ország sem kerülhet hátrányba. A középeurópai együttműködésről szólva leszögezte: létezik egy középeurópai identitás,
