Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-14
10 Jaroslav Chlebo szerint az ajánló szervezetek már nem okoznak gondot, hiszen Magyarország a végrehajtási rendelet tervezetében elfogadható változatot hagyott jóvá. Továbbra is nehezíti viszont a szlovák fél dolgát, hogy a feltételezett több végrehajtási rendeletből csak négyet kaptak kézhe z, és a külügyi tárca most Szlovákia budapesti külképviseletén keresztül a magyar külügyminisztériumban próbálja kideríteni: a négy végrehajtási rendeleten kívül lesze még több is. A szakértőcsoportok tovább tárgyalnak, Szlovákia csak a szükséges informác iók birtokában fogalmazza meg végleges álláspontját. Peter Weiss (SDL), a parlament külügyi bizottságának elnöke pozitívan értékelte a románmagyar egyezséget, és emlékeztetett: a szlovák fél a vitás kérdéseket kezdettől fogva különegyezségekkel próbálta r endezni. Weiss ismételten kifogásolta, hogy a magyar fél a törvény jóváhagyása előtt nem konzultált Pozsonnyal. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője meggyőződése szerint a románmagyar megállapodás a magyarszlovák viszonyra is hatással lesz. "Az MKPfrakc ió bölcsen döntött, amikor mindent elkövetett azért, hogy a decemberi ülésen a külügyi bizottság javaslata ne kerüljön a plénum elé; csak fölösleges magyarellenes kirohanásoknak lehettünk volna tanúi. Már akkor tudtuk: néhány nap kérdése, hogy a magyar fél megkösse a megállapodást, melynek az aláírását kedvezően értékelem" - árulta el lapunknak Bárdos. (Pozsonyi Új Szó) Megalázni, diszkriminálni Bizony, nagy gondban lesznek a "javasló szervezetek", ha erkölcsi, lelkiismereti alapon dönteniük kell majd, h ogy kinek ítéljék oda, és kit tanácsoljanak el a magyar igazolványtól. Nagyon óvatosan kell majd eljárniuk, ha nem akarnak megalázni, esetleg diszkriminálni embereket. Viszont egyedüli értelme az ajánló szervezeteknek csak akkor van, vagy lesz, ha azon a b izonyos megmérettetésű rostán megszűrik a státusigazolványt igénylőket. Máskülönben teljesen felesleges lenne működtetni a jóváhagyó irodákat, illetve finanszírozni működésüket... "Óhatatlanul eszembe jutnak a vegyes házasságban élők és gyermekeik, akik az esetek 90 százalékában szlovák iskolába járnak. Vagy - ami még rosszabb - a magyar szülők szlovák iskolába íratott csemetéi. Ők milyen erkölcsi jogon kérvényezik majd a magyar igazolványt?" Az idézett sorokat az Új Szóban olvastam, és egy picit megdöbbent em, mert nyomban prágai, nyugdíjas ezredes barátom jutott eszembe, kinek fia bizony elfelejtett magyarul, mára csak néhány szó maradt meg emlékezetében; okmányaiban magyar nemzetiség szerepel. Mi legyen vele, ha kérvényezi a magyar igazolványt? Egy másik e set Királylehotához, Stróbl Alajos szülőföldjéhez fűződik, ahol egy Szalkáról elszármazott magyar asszonnyal találkoztam. Férjhez ment a Vág felső folyásához, liptói emberek közé. Három lánya van, tudnak magyarul, pedig szlovák iskolába jártak. Lehet belől ük státusmagyar? Van egy szlovák festőművész barátom, Laci Berák, aki Trencsénben született. Laco barátom, akinek fél Budapest a rokona, beszél magyarul. Ha kérvényezné vagy netán kérvényezni fogja a státusigazolványt, mit mondanak majd neki? El kellene ke rülni, hogy az legyen a leszámolások indoka, ki milyen nyelven végezte tanulmányait. Nagyon jól tudjuk, hogy amikor a vegyes házasságokban élők és gyerekeiket szlovák iskolába járató magyarok szavazataira van szükség - vagy éppen rájuk voksolunk , akkor n agyon szépen tudunk velük kommunikálni, esetleg udvarolni nekik. Ám, ha most valamit kaphatnának, akkor a sor végére hajtjuk őket, vagy kiállítjuk a sorból. Nagyon szomorú és gyászos lenne, ha az emberek csalódnának, kiábrándulnának a státustörvény fontoss ágából. Motesiky Árpád (Pozsonyi Új Szó)
