Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-10
7 A jogi dilemmákon túl a státustörvényt kommunikációs katasztrófa lengi körül. A magyar kormány könnyű célpontként s zolgált, amikor nem adott partnereinek részletes tájékoztatást a készülőben lévő törvényről, s még kevésbé konzultált velük. Gyanítom, a státustörvénnyel kapcsolatos külpolitikai és jogi ügyetlenkedésből a tárgynál messzebb mutató következtetéseket is le lehet szűrni. Fejbólintó Jánosokból lehet ugyan kormányzati apparátust, sőt kormányt is alkotni, a kormányzati hatalom központosításának azonban súlyos mellékhatásai vannak. Feltehetőleg akadnak olyanok, akiket az ügy iránti elfogultság gátolt objektív áll áspont kialakításában. Három kormány után itt az idő, hogy a határon túli magyarság témáját "cinikus kozmopolitákra" bízzák, akik képesek távolságot tartani az elemzés tárgyától. vissza Kedvezménytörvény fordulatok − Munka ha dának a lépése Tovább erősödött a románok magyarországi munkavállalását is lehetővé tevő, december végi OrbánNastase paktum keltette belpolitikai vihar: az Országos Munkaügyi Tanács múlt pénteki rendkívüli ülésén a kormány szokatlanul magas szinten, két miniszterét is bevetve próbálta hárítani a bírálatokat, a szocialisták trojkája viszont vasárnap egyenesen a "gyalázatos" egyezmény felfüggesztését követelte. A kormányzat kommunikációs zavarára utal, hogy az immáron szándéknyilatkozatként aposztrofált sil ányított egyezmény bel- és külföldi marketingje homlokegyenest eltérő. "Veszélybe kerül a hazai munkavállalók munkahelye, letöri a béreket, leértékeli a szomszédos államokban élő magyarságnak kínált kedvezményeket, mert megnehezíti a hozzáférést és ezáltal szembeállítja az erdélyi magyarságot a románokkal" - indokolta Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnökjelöltje a párt meghatározó politikusainak vasárnapi sajtótájékoztatóján, miért követelik, hogy a kormány függessze fel, utóda pedig t árgyalja újra az Orbán Viktor miniszterelnök és román kollégája, Adrian Nastase által tavaly december 22én aláírt megállapodást (HVG, 2002. január 5.). A szocialisták továbbra is elsősorban amiatt bírálják az Orbánkormányt, mert "rászabadítja a magyarországi munkaerőpiacra és egészségügyi rendszerre a román munkavállalókat" azáltal, hogy a megállapodás nem csak a határon túli magyarság, hanem valamennyi román számára lehetővé teszi a háromhavi magyarországi szezonális munkavégzést, mégpedig a munkaerőpiaci helyzet előzetes vizsgálata nélkül. Horn Gyula szocialista exminiszterelnök a "hozzá nem értés és az arrogancia frigyéből származó torzszüleménynek", kissé vulgárisan "gyalázatosnak és elcseszettnek" titulálta a paktumot, azt a pontját pedig az erdélyi magyarság elárulásának, amely a román hatóságok előzetes hozzájárulásához köti az ottani magyar szervezetek Magyarország általi támogatását. Kovács Lászl ó MSZPelnök egyenesen úgy véli: a kormány "szemfényvesztések, hazugságok és diplomáciai baklövések sorozatát" követte el a státustörvény kapcsán. Mondván, a kabinet eleinte kettős állampolgárságot és teljes körű egészségügyi ellátást ígért a határon túli magyarságnak, azt állította, hogy egyezteti az előírásokat a szomszédos országok kormányaival, december 22ét követően pedig mást próbál elhitetni a román diplomáciával és mást az ellenzéki pártokkal, illetve a hazai érdekképviseleti szervezetekkel. A más ik fél szavahihetőségének kétségbevonását a kormány sem mulasztotta el: az ügy kapcsán a múlt héten a sajtóban többször is megszólaltatott Martonyi János külügy- és Matolcsy György gazdasági miniszter többször emlékeztetett rá, hogy a paktum a parlamenti p ártokkal történt egyeztetést követően született, s az ügy sikerére miniszterelnöki borral koccintottak. A Dávid Ibolya MDF- és Csurka István MIÉPelnök megnyilatkozásával is megerősített visszaemlékezések szerint az ominózus találkozón egyedül a szabaddemo kraták ostorozták a megállapodást. Kovács László viszont cáfolta az egyeztetés és a koccintás megtörténtét, mert szerinte "csak tájékoztatást" kaptak, a borból pedig állítása szerint még a miniszterelnök sem ivott, hanem csak Csurka, Németh Zsolt külügyi á llamtitkár és Pokorni Zoltán, a FideszMPP elnöke. A parlamenti választások közeledtével a belpolitikai hadszíntér mind jobban élesedő hangneméhez képest jóval szelídebb stílusban tárgyaltak múlt pénteki rendkívüli ülésükön az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tagjai, holott e fórum összehívását a szakszerve zetek kezdeményezték a "román ügy" miatti, lényegében a szocialisták és a szabaddemokraták által is megfogalmazott, a hazai munkaerőpiac egyensúlyát féltő aggodalmaik miatt. Mindezt nem mulasztották el az OMT összehívásához csak utóbb csatlakozott kormány képviselőinek a fejére olvasni. Ugyanakkor az éles pengeváltások mellőzését ezúttal az is magyarázta, hogy Őry Csabát, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát - akit feltehetően szakszervezeti múltja miatt ellenszenv fűt az érdekvédőkkel szemben, és ez kölcsönös - "leárnyékolta" az ülésen jelen lévő Martonyi János és Matolcsy György. A vádaskodások elmaradása emellett azzal is indokolható, hogy az OMT részvevői nem a "borivásról és vizet prédikálásról" társalogtak, hanem szakmai kérdésekre szorítk oztak. Az OrbánNastase paktum olvasatainak esetleges veszélyét minden bizonnyal a kormány is érzékelte, különben nemigen képviseltette volna magát - szakértők tucatjával megerősített - miniszteri szinten az OMT ülésén, s az eddig alkalmazott elutasítás é s hárítás helyett nem helyezett volna akkora hangsúlyt a párbeszéd szükségességére. Mindenesetre a fórum résztvevőit igencsak meglepte, hogy Martonyi szándéknyilatkozatnak nevezte a december 22ei egyetértési nyilatkozatot, amit jogi formába öntve kell vég legesíteni. Méghozzá az Orbánkormány állítólagos szándéka szerint a szociális partnerekkel egyeztetve. Egyeztetés helyett azonban a szakszervezetek csak a tudomásulvételt vállalták, az idő rövidségére hivatkozva,
