Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-09
11 hangoztatják – állapítja meg az SME szerzője. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a szlovák parlament történetesen elfogadná a külügyi bizottság idevágó javaslatát, miszerint a magyar kedvezménytörvény „szlovákiai érvényesítésével nem ért egyet”, akkor ezzel a kétoldalú tárgyalásokat is megbénítja, hiszen a parlamentnek a végrehajtó hatalom tartozik elszámolással, nem pedig fordítva. A s zélsőséges nemzeti erők, a két szlovák nemzeti párt – a magyar igazolványért folyamodó MKPképviselők mandátumának megvonását és a magyar – szlovák alapszerződés felbontását célzó – javaslatait az SME cikkírója „csupán ostoba ötletnek” nevezi. Ugyanakkor a k ét jobboldali erő, a kereszténydemokraták (KDH) és a demokraták (DS), valamint a baloldaliak (SDL) indítványának – amely a magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásának betiltását célozza – Hrabko szerint érdekes végkifejlete lehet: a parlament ismét újabb „gyöngyszemet” alkothat. A magyar kedvezménytörvény szlovákiai érvényesítésének háromféle módon lehet elejét venni. Először: Szlovákia EUtagságával. Másodszor: Magyarország EUtagságával. Ez a két körülmény szükségtelenné teszi a kedvezménytörvényt. A harmadik lehetőség az, ha a két ország egyetértésre jut. „Más lehetőség nincs” – szögezi le a kommentátor. *** SCHUSTER AJÁNLATA. Rudolf Schuster szlovák államfő szerint ajánlatosabb lenne, ha a magyar kedvezménytörvényről a külügyi államtitkárok hely ett ismét a külügyminiszterek tárgyalnának. A szlovák elnök tegnap újságírók előtt mondta el: „bántja” őt, hogy Eduard Kukan, a szlovák diplomácia vezetője a magyar kedvezménytörvény ügyében „nem kötelezte el magát kellőképpen”. vissza Semmi sem szent Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2002. január 9. (7. oldal) Pataky István Felmérést ugyan nem végeztek a szomszédos országok magyarjai körében az MSZP támogatottsá gáról, mégis megkockáztatom: egy határon túli próbavoksoláson a szocialisták aligha érnék el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Na és? – tehetné fel a klasszikussá vált kérdést a szocialisták vezérkara, ha nem tudná, hogy alig van olyan család Magyarorsz ágon, amelynek ne lenne valamiféle rokoni, de legalábbi s jó baráti kötődése a kisebbségben élő magyarokhoz. Jól tudják ezt a Köztársaság téren is, nyilván ebből kiindulva szavazták meg tavaly az MSZP honatyái a kedvezménytörvényt. Több mint tíz évvel a rendszerváltozás után már lehetetlen a határon túliakra rá legyinteni, avagy éppenséggel azok rovására gyűlöletet szítani. A határok megnyitása utáni egymásra találás után természetessé vált a kapcsolattartás, egy évtized elteltével pedig már a közös gondolkodás is alakulóban van. E tendenciák ismeretében szinte é rthetetlen a szocialisták megbotránkoztató reakciója a kedvezménytörvény gyakorlati megvalósulása kapcsán. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe lépett, s ez vitathatatlan kormányzati siker. Tulajdonképpen érthető, hogy három hónap pal a választások előtt ezt a sikert ellenzéki oldalról nehéz elviselni. Az érintettek politikai kultúráját minősíti, hogy ez a fájdalom dühödt riogatásban, heccelésben, trágár szavakkal megfogalmazott minősítgetésekben és hazudozásban nyilvánul meg. Nincs enek érvek, s ha mégis akad néhány, az is elvész a leplezetlen dühkitörések gőzében. A régi beidegződések pedig rendre a felszínre törnek. Kovács László szerint a szlovákiai és vajdasági magyar vezetők nem kompetensek. Mármint státusügyben. Mert volt mers zük védelmükbe venni a kedvezménytörvény erdélyi alkalmazásának zöld utat biztosító magyar – román megállapodást. MSZPs szemszögből nyilván az RMDSZ sem kompetens, hiszen egyetértését fejezte ki a dokumentummal kapcsolatban. Miért is lennének kompetensek a határon túli vezetők az általuk képviselt közösségeket érintő kérdésekben? Horn Gyula exminiszterelnök szerint az ő idején megkötött magyar – román alapszerződés példaértékű, az Orbán – Nastasemegállapodás viszont „elcseszett egyezmény”. Arról a szerződésről beszél méltató szavakkal, amelyet az erdélyi magyarok legitim érdekvédelmi szervezetének teljes mellőzésével hoztak tető alá. A szocialisták szerint feltehetőleg az erdélyi magyar egyházak vezetői sem kompetensek, akik tegnap üdvözölték a státustörvény hat álybalépését és elítélték az ellenzéki zavarkeltést. Az MSZP mosdatlan stílusa lassan az egész magyarországi társadalmat hozza szégyenteljes helyzetbe. Miként lehet megmagyarázni egy Erdélyben vagy Felvidéken élő magyarnak, hogy mindez
