Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-09
5 romániaiak várhat ó beáramlása. Választ várnak arra, hogy milyen ellentételezést kíván nyújtani a magyar kormány abban az esetben, ha az egyezmény nyomán bekövetkező hatások meghaladják a tervezett mértéket. A szocialista képviselők úgy gondolják, hogy a szükséges hatásvizs gálatok ismeretében kell újratárgyalni a magyarromán megállapodást, az új megállapodásokat pedig nemzetközi egyezményként kell megkötni. Az egészségügyi miniszter e hét csütörtökére tervezett bizottsági meghallgatásáról szólva azt mondta: roppant kíváncs i arra, miből gondolja Mikola István, hogy még megtakarításokra is szert tehet a magyar egészségbiztosítási alap a romániai munkavállalók járulékbefizetéseiből. Kökény szerint a minimálbéres foglalkoztatottak után befizetett járulék és egészségügyi hozzájá rulás havi nyolckilencezer forintot tesz ki. Ez alig néhány napos, egyszerű kórházi ápolásra sem nyújt fedezetet, melyért a biztosító százezer forint körüli összeget fizet. A Segítő jobb Alapítvány, amely egy évtizede foglalkozik a határon túli magyarok i tthoni egészségügyi ellátásának a szervezésével, jó ideje figyelmezteti a magyar jogszabályalkotókat, hogy ez az ellátás évi 2030 milliárd forinttal terheli a magyar egészségügyet - közölte a parlamenti bizottság elnöke, az előző kormány egészségügyért fe lelős minisztere. Bármilyen szigorúak is lesznek a kilátásba helyezett munkaalkalmassági vizsgálatok, várhatóan nagy számban jönnek majd át olyan román állampolgárok, akik "kielégítetlen egészségügyi szükségletük" miatt indulnak útnak - vélte Kökény Mihál y. Közlése szerint már ez idő szerint is hivatalos román kormánypropaganda hirdeti, hogy a hazánkban munkát vállaló romániai állampolgárok teljes egészségügyi ellátást kapnak, miközben Románia 90 milliárd forinttal tartozik a magyar egészségbiztosításnak. Az Egészségügyi Minisztérium Mikola István csütörtöki, bizottsági meghallgatásáig nem tájékoztat a részletekről. vissza A Munkástanácsok kezdeményezése A hazai munkavállalók védelmét szolgáló javaslatcsomagot dolgozott ki a kedvezménytörvényhez a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyet az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalának csütörtöki ülésén terjeszt a társkonföderációk elé. Palkovics Imre, a szakszervezeti szövetség elnöke lapunknak elmondta: fontosnak tart anák, hogy a munkaügyi hivatal minden olyan munkaszerződést elutasítson, amelyben a munkáltató a nemzetgazdasági átlagkeresetnél kevesebb bért fizetne az idegen munkavállalónak. Kezdeményezi, hogy ha egy adott megyében vagy szakmában, foglalkozási ágban a munkanélküliség 20 százalékkal meghaladja az országos átlagot, tiltsák meg a külföldiek foglalkoztatását. A javaslatok között szerepel az is, hogy nyelvtudáshoz kössék az alkalmazást, mint ahogy ez Németországban is szokásos. Osztrák példa alapján azt indítványozzák, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásánál a szociális partnerek véleményét is vegyék figyelembe, országos szinten pedig a munkaügyi tanácsnak kellene határoznia arról, hogy a potenciális magyar munkavállalói népesség hány százaléka lehet az idegen munkavállaló. vissza K. J. E. Minicsúcs kisebbségi vezetőknek A magyar parlamenti pártok nem kaptak meghívást A „Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) vezetőivel találkozik” ma Orbán Viktor, értesítette kedden lapunkat a Miniszterelnöki Hivatal. Időközben kider ült, hogy a hír csak részben igaz. A találkozón ugyanis csak a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt, a magyarországi országgyűlési pártok képviselői viszont nem. Márpedig a MÁÉRT fő jellegzetessége, hogy a magyarországi parlamenti pártok é s a határon túli magyar kisebbségek képviselői együttesen vitatják meg a napirenden szereplő kérdéseket. Borókai Gábor kormányszóvivő lapunknak elmondta: a mára tervezett öszszejövetelen Orbán Viktor miniszterelnök találkozik a határon túli magyarok szerve zeteinek vezetőivel, hogy első kézből kapjon információkat a kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól. Borókai érdeklődésünkre közölte, ez nem MÁÉRTülés lesz. Mint emlékezetes, a MÁÉRTet 1999es megalakulása óta magyar – magyar csúcsként is emlegetik, s az össznemzeti jellegű fórum egyenrangú párbeszédet biztosít mind az anyaországi, mind a határon túli (beleértve a nyugati) magyar politikai élet vezetőinek a részvételével. A mára meghirdetett „találkozó” nem tűnik a legtalálóbb megfogalmazás nak, ugyanis értesüléseink szerint a kisebbségi vezetőket váratlanul érte Orbán hirtelen meghívása. Úgy tudni, hogy a határon túlról Orbánhoz invitált kisebbségi pártvezetők azt sem tudják egészen pontosan, hogy milyen témák szerepelnek a mai megbeszélésen . Értesüléseink szerint az „álMÁÉRTra” érkezők tegnap még csak annyit sejtettek, hogy a státustörvényről és a román – magyar memorandum körül keletkezett ügyekről egyeztet velük Orbán. Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője lapunknak megerősített e, hogy pártja valóban nem kapott meghívást a mai megbeszélésre. Hangoztatta: a kialakult helyzet indokolta volna, hogy a kormány tényleg
