Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-19
6 Átadták a Kisebbségekért díjakat Orbán Viktor: Őri zzék meg nyelvüket és kultúrájukat Minden valószínűség szerint hosszú, békés és nyugodt építkezés korszaka előtt állunk – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a kisebbségek napja alkalmából tartott keddi ünnepségen, a Parlamentben. Mint mondta, Magya rország kulturális, szellemi és gazdasági szempontból is számít a határon túli magyarságra. A hazai kisebbségeket arra biztatta, hogy őrizzék meg nyelvüket és kultúrájukat, amely nélkül unalmasabb, szürkébb lenne az ország. A miniszterelnök – Mádl Ferenc á llamfő, Dávid Ibolya igazságügyminiszter és a kabinat több tagja jelenlétében – átadta a Kisebbségekért díjakat. Az előző kormány idején alapított díjat az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző hazai vagy határon túli személyek, szervezetek kaphatják. Az idén Medvegy Pálné, a szarvasi szlovák óvoda, általános iskola és diákotthon igazgatója, Eperjessy Ernő, a Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi sza kosztályának elnöke, a nagykanizsai cigány kisebbségi önkormányzat, Bíró AnnaMária kisebbségügyi szakértő, Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint a Bukaresti Televízió magyar adásának szerkesztősége részesült az elisme résben. vissza munkatársunktól Ki törődik a nemzetiségekkel? A németek nem kötnek választási szövetséget A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata úgy döntött, hogy sem politikai párttal, sem más szervezettel nem köt vá lasztási szövetséget, és a kampányban sem vesz részt. A testület szerint a kisebbségi törvény számos ígérete beváltatlan maradt: az állam mindinkább a határon túli magyar közösségeket támogatja, és egyre kevésbé törődik a hazai nemzetiségekkel. Magyarors zágon jelenleg 270 helyi német nemzetiségi önkormányzat működik. Becsülhetően 150200 ezren vallják magukat német származásúnak, tehát a cigányság után a németek alkotják a legnépesebb kisebbségi közösséget. Az előző választások előtt Kerner Lőrinc, a néme tek akkori vezetője – a szlovákokkal és a horvátokkal együttműködve – Nemzetiségi Fórum néven pártot alapított. A szervezetnek sikerült ugyan országos listát állítania, ám jelöltjei kevesebb szavazatot kaptak, mint ahány kopogtatócédulát összegyűjtöttek. H einek Ottó, a németek mostani elnöke szerencsétlen kísérletnek minősíti a Nemzetiségi Fórum létrehozását. Az Országos Cigány Önkormányzat választási megállapodás aláírására készül a Fidesszel, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata azonban a közelm últban úgy határozott, hogy sem politikai párttal, sem más szervezettel nem köt szövetséget. A testület kinyilvánította, hogy a kampányban sem kíván részt venni, a német egyesületektől és kisebbségi önkormányzatoktól pedig azt kéri: legyenek nyitottak a po litikai élet demokratikus szereplői iránt, de őrizzék meg függetlenségüket. Az országos önkormányzat ugyanakkor minden német nemzetiségű választópolgárt arra buzdít, hogy menjen el szavazni, hisz a passzivitás a „magukat jól megszervezni képes szélsőséges erőknek” kedvez. Az országos német önkormányzat egy másik állásfoglalást is elfogadott, amelyet a MIÉP kivételével valamennyi parlamenti pártnak eljuttatott. A németek úgy ítélik meg, hogy a kilencvenes évek első felében tapasztalt fejlődés az évtized végé re megtorpant, a kisebbségi törvény számos ígérete beváltatlan maradt. Nem valósult meg például a nemzetiségek kulturális autonómiája és parlamenti képviselete, a kisebbségek fennmaradását szolgáló finanszírozási rendszer. A hazai németek azt is kifogásolj ák, hogy „egyre szélesebb a szakadék a hazai kisebbségekkel való állami törődés és a határon túli magyar közösségeket erőteljesen támogató politika között”. Több nemzetiség esetében előfordult, hogy a jogi kiskapukat kihasználva olyan jelöltek is mandátumo t szereztek a kisebbségi önkormányzatokban, akik nem tartoztak az adott kisebbséghez. Az országos német testület sürgeti, hogy a jogszabályok megváltoztatásával csökkentsék a visszaélések lehetőségét. Javasolja továbbá, hogy a kormányzat szüntesse meg a le gjelentősebb állami forrásokkal rendelkező intézményt, a kisebbségi közalapítványt. A németek szerint a „közalapítvány pénzeszközeinek felosztását az érintettekre kell bízni”. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly felmérést készített a német kisebbségi önk ormányzatok körében. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kisebbségi önkormányzatoknak túl kevés pénzből túl sok feladatot kell ellátniuk. Az oktatási és kulturális intézmények fenntartása egyelőre "délibábos vágy - vagy inkább lázálomnak tűni k". A német kisebbségi képviselők egy része a meglévő feladatok ellátásával is nehezen
