Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
14 szavazniuk, és az ő szavazataik sem oszlanak meg, így „kigolyózható” az esetleges sikeres magyar jelölt. A magyarfóbia volt tehát a szlovák pá rtok „mozgatórugója” a közigazgatási reform beindításakor, ezért teremtettek az országban olyan hangulatot, amely elriasztotta a választópolgárokat a szavazástól, illetve közömbössé tette a közügyek intézésébe való beavatkozás iránt. A választások eredmén ye ismert, a megyéket Pozsony, Nyitra és Kassa kivételével a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és koalíciós partnerei uralják, a 401 képviselői helyből 146ot szereztek, ami a Meciarmozgalom 36 százalékos győzelmét jelenti. Viszont a soksok ármánykodás ellenére a Magyar Koalíció Pártja volt a megyei választások legsikeresebb pártja, hiszen jelöltjei 84 mandátumot szereztek, vagyis az összes képviselői hely 20,9 százalékát. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint „a felsővidéki magyarok a megyei v álasztások során igen nagyfokú politikai érettségről tettek tanúságot”. A magyar választók Duray szerint még abban az esetben is a párt jelöltjére szavaztak, ha volt a listán egy szimpatikusabb, elismertebb magyar egyéniség. „A felvidéki magyarok tudatosít ották, hogy érdekeik képviseletét azok végezhetik hatékonyan, akik csapatmunkában dolgoznak, akik a képviselőcsoport erejével tudnak fellépni a megyei önkormányzatban. Választóink megértették, hogy a magyarság jogainak kiharcolását, illetve megvalósítását felvállaló MKP kollektív biztonságot nyújt” – véli Duray. Ilyen értelemben a mostani választási eredményt biztatónak tartja a párt szempontjából a jövő évi parlamenti választások előtt is. 1918ban sok magyar szavazott a Dzurinda kormányfő nevével fémjelze tt Szlovák Demokratikus Koalícióra, merthogy a jelszó akkor az volt, Meciart csak rajtuk keresztül lehet leváltani. Most saját magatartásukon keresztül győződhettek meg arról, hogy az MKP is reális ellenfele tud lenni a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomna k, hiszen a nyolc megyéből ötben megkerülhetetlenek a magyarok a döntéshozatalnál. Ha ez hatja át a magyarokat a parlamenti választásokon is, az akár háromnégy parlamenti mandátumot is jelenthet, s abban az esetben – a pártpreferenciák jelenlegi mutatói a lapján – az MKP az új kormányalakításkor szinte megkerülhetetlen párt lehet – mondja Duray. Az MKP ügyvezető alelnöke ugyanakkor úgy véli, a szlovák reformpártok a megyei választásokon váratlanul gyengén szerepeltek, de ebből messzemenő következtetéseket n em lehet levonni. „A valós helyzetet és közhangulatot nem tükrözi a választás eredménye, hiszen a többségi választási rendszer miatt több régióban – például a trencséni megyében, ahol a Meciarmozgalom minden képviselői helyet egyedül szerzett meg – a szav azatok 6570 százaléka értéktelenné vált, nem jelentett egyetlen mandátumot sem. A parlamenti választásokon viszont az arányos elv érvényesül, vagyis minden szavazatnak értéke lesz, s ez a szlovák jobbközép pártoknak is előnyt jelent majd.” Ha ez utóbbi k itétel igaznak bizonyul a jövő év októberében tartandó parlamenti választásokon, akkor leszögezhető, hogy a jobbközép pártok az idei megyei választásokat elsősorban magyarfóbiájuk miatt vesztették el. A Magyar Koalíció Pártja a nyitrai kerületben nyerte meg a választásokat. Kormányzásra jutottak még a pozsonyi kerületben, ahol az ötpárti jobbközép blokk tagja volt a párt. Nyitott a kormányzás kérdése Kassán, ahol az MKP koalíciós partnereivel megnyerte a választásokat, illetve Besztercebányán, ahol ugyan a Meciarmozgalom szerzett 22 képviselői helyet, de összefogással ellenzékbe szorítható a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. Zsolnán, Trencsénben, Nagyszombatban és Sárosperjesen azonban a Meciar vezette mozgalom gyakorolja a végrehajtói hatalmat. Meg oldatlan egyházi visszaszolgáltatás A román görög katolikusok is csatlakoztak a nyilatkozathoz · Új RMDSZes törvénytervezet 2001. december 17. Pataky István Románia parlamentjéhez, kormányához és elnökéhez, val amint a legfontosabb európai szervezetekhez intézett nyilatkozatban szorgalmazzák jogtalanul elkobzott ingatlanjaik kérdésének rendezését a romániai kisebbségi egyházak. A dokumentumot al áírta a román görög katolikus egyház képviselője is. Hivatkozva Románia európai intézményeknél, illetve nemzetközi dokumentumok aláírása által vállalt kötelezettségeire, a nyilatkozat aláírói felkérik a bukaresti parlamentet, hogy szüntesse meg az
