Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
11 Békés jogérvényesítés – A múlt esztendőben a Külügyminisztérium munkájának jelentős kapacitását lefoglalták a státustörvény körüli diplomáciai bonyodalmak. Ezeknek pedig még koránt sincs végük. Megértee ez az erőfeszítés? – Nincs választás e lőttünk. A magyar diplomáciának az a feladata, hogy hatékonyan képviselje nemzeti érdekeinket. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy a státustörvény hazánk nemzeti érdekeinek szolgálatában áll. A végelszámolásnak valóban nem jött még el az ideje, de már most látható, hogy a státustörvénnyel Magyarország egy konkrét problémát akart kezelni, nevezetesen azt, hogy a határon túli magyarok jól érezhessék magukat a saját bőrükben. Az eredeti célkitűzés időközben szélesedett, és a jogszabály körüli nemzetközi polémi ának már fontos jelentősége van, hiszen az európai kisebbségvédelemben új megközelítési módok jelentek meg. Nem szándékolt következménye ez a jogszabálynak, de a magam részéről ugyanolyan jelentős eredménynek tartom, mint azt, hogy a határon túli magyarokn ak és Európa nemzeti kisebbségeinek is talán jobb lesz a jövőben. Az európai politika ezzel jelentős lépést tett afelé, hogy világos álláspontot alakítson ki arról, miképpen járulhatnak hozzá az anyaországok a határon túli nemzetrészek identitástudatának m egőrzéséhez. – A jogszabály ismét felvetette azt a kérdést, hogy hazánk túltettee már magát a trianoni traumán. Ezzel párhuzamosan egyre többször emlegetik azt is, hogy Európa csak azokra a kisebbségekre figyel oda, amelyek véres eszközökhöz nyúlnak. Hog yan kell a kisebbségeknek viselkedniük azért, hogy áldozatok nélkül is észrevegyék őket? – Kifizetődött a határon túli magyaroknak a békés és demokratikus jogérvényesítés melletti elkötelezettsége, hiszen őket senki nem tekinti feszültségkeltő és destabil izáló tényezőnek. Azt hiszem, ez nekik rendkívüli tartalék, a nemzetközi közösség erre alapozza beléjük fektetett bizalmát. Fontosnak érzem azt is, hogy a határozott, kezdeményező nemzetpolitika képes nemzetközi figyelmet és szolidaritást kiváltani. Ne fel ejtsük el, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos polémia is ezt az eredményt hozta. Biztos vagyok abban is, hogy ma sokkal többen értik a határon túli magyarok helyzetét, igényeit, mint korábban. Ellenben nem gondolom azt, hogy a jogszabály és az ezzel járó vita biztonságpolitikailag feszültségkeltő folyamatot tükrözne. A történelemben az elvarratlan szálakat rendezni kell, és a határon túli magyarok bizonyos értelemben a státustörvény jóvoltából tudják majd meghaladni a trianoni traumát. Látható, hogy a stát ustörvény abszolút európai módon válaszol a régi problémákra, amelyekre a XX. század rengeteg feleletet tudott adni, de hiányzott közülük a megfelelő. Mi talán megtaláltuk azt a megoldást, amely elfogadható Európa számára, és hozzájárulhat a határon túli m agyarok identitástudatának a megőrzéséhez is. Kis magyar világ – A magyarságtudat megőrzésén túlmenően milyen hatást vár Magyarország a jogszabálytól? – Budapest a státustörvénnyel azt szeretné, ha a határon túli magyarok szülőföldjükön erősödnének meg. Úgy ítéljük meg, nemcsak anyagiakra van szükségük a határ túloldalán élő magyaroknak, hanem arra a lelki támogatásra is, amely a legegyértelműbben abban nyilvánul meg, hogy számíthatnak az anyaországra. A státustörvény legalább annyira szól a lelki, mint az anyagi támogatásról. Szeretnénk, ha nem csupán egyénileg, hanem közösségileg is megerősödnének, ezért tartjuk fontosnak, hogy az úgynevezett ajánló vagy tájékoztató szervezetek szerepet kapjanak a végrehajtásban. A határon túli magyarok ugyanis kis magy ar világokat építenek, az egyének pedig csak akkor lesznek képesek identitástudatukat megőrizni, ha közösségük is megerősödik, és olyan új intézmények jönnek létre, amelyek az összetartozás tudatát erősítik. – Mit kellene jelentenie a státustörvénynek az anyaországi polgároknak? – A hazai magyaroknak ugyanolyan jelentős a státustörvény, mint a szomszédos országoknak élő magyaroknak. A határokat átívelő nemzetegyesítés programjáért talán a határon túli magyaroknak kell kisebb utat megtenniük, hiszen ők min dig is azonosultak a magyarsággal, a hétköznapi élet folyamatosan emlékeztette őket arra, hogy kisebbségi élethelyzetben élnek és hová tartoznak. – Az anyaországban a rendszerváltozás óta fokozatosan érett meg az a felismerés, hogy összetartozunk a határo n túli magyarokkal. Fontos volt ebből a szempontból néhai Antall József kormányfő kijelentése, amikor lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének nevezte magát. Talán az intézményesített magyar – magyar párbeszédhez létrehozott Magyar Állandó Értekezlet is fontos lépcsőfok ezen az úton. A státustörvény megalkotása szintén ebbe a folyamatba illeszkedik, létrejött ugyanis egy kapocs a határon túli magyar egyén, a magyar állam és ezen keresztül a magyar adófizető között. A jogszabály körüli vita pedig a haz ai szellemi és politikai élet szempontjából azzal a
