Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
9 másrészt a tisztá zás érdekében nemzeti kerekasztal összehívását javasolta. A kormányzó Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodás ügyében elvi egyezség született arról, hogy egy esetleg aláírásra kerülő új protokollumnak tartalmaznia kell az eddig meg nem valósult célkitűzéseket is. A két testület tagjai nyilatkozatban üdvözölték a kedvezménytörvényt, leszögezve, hogy az hozzájárulhat a szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, megszilárdulásához, szülőföldjükön való megmar adásukhoz és gyarapodásukhoz. A két testület kifejezte abbéli reményét, hogy a bukaresti kabinet részéről az elmúlt napokban tapasztalt megegyezési szándék nyomán a két kormány között hamarosan megállapodás születik a törvény alkalmazásával kapcsolatos vit ás kérdésekben. Az ülés végén Takács Csaba ügyvezető elnök javaslatára a résztvevők elénekelték a Himnuszt, tiltakozásuk jeléül azzal a román kormányrendelettel szemben, amely december elseje óta csak nemzetközi rendezvényeken engedélyezi Romániában más o rszágok nemzeti jelképeinek használatát. vissza Belgrád nehezen mond le a vajdasági javakról A valós autonómia visszaállítása csak a szerbiai alkotmány módosítása után lehetséges 2001. december 17. Guszton András (Újvidék, Jugoszlávia) Kétségkívül senkinek nem tesz jót a szerbiai demokratikus ellenzéken belüli legújabb összetűzés, amely a párttömörülés végét is jelentheti, de ebben a pillanatban minden bizonnyal azoknak okozza a legtöbb kárt, akik a vajdasági autonómia viss zaállítását szorgalmazzák. A közelmúltban készült el az a törvényjavaslat, amely a Vajdaság jogköréről szól, de nehéz azt feltételezni, hogy a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (SZDE) lesz elég ereje ahhoz, hogy érdemben foglalkozzék a jogszabál ytervezettel. Az okmányt a vajdasági kormány dolgozta ki és juttatta el a tartományi képviselőháznak, valamint a szerb parlamentnek. Valójában arról az omnibusztörvényről van szó, amelynek alapján a Vajdaság gyakorolhatja fennhatóságának azt a részét, amel y a milosevicsi alkotmány alapján is megilleti, de amelyet az előző tíz évben legalább száz törvény meghozatalával korlátoztak. A kezdet kezdetén tehát tisztázni kell, hogy ebben az esetben még nem a korábban élvezett autonómia visszaállításáról van szó, a melyet alkotmánnyal vettek el, így érthető, hogy csak alkotmánnyal lehet visszaadni is. Ennek ellenére a törvényjavaslat előkészítésében kulcsszerepet vállaló demokrata párt és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői egyelőre elégedettek ezekke l a megoldásokkal is, bár tisztában vannak azzal, hogy nem lehet egyértelmű haladásról beszélni. Kasza József, a VMSZ elnöke, aki a szerb kormány alelnökeként vett részt a köztársasági és a tartományi kormány közötti egyeztetéseken, a minap a tartományi eg észségügyi és nyugdíjalap megalapítása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy el kell osztani a mostani alapokat, és tisztában kell lenni azzal, hogy ezekben az alapokban veszteség van, ami azt jelenti, hogy az újonnan alakuló vajdasági alapok hiánnyal kezdik működésüket. Sajnos ebben az esetben nincs érdemi jelentőségük azoknak a tényeknek, hogy a vajdasági alapok fel voltak töltve akkor, amikor Szerbia kisajátította őket. Paja Francuszki, a vajdasági kormány alelnöke, a Szociáldemokrata Liga képviselője is a rra hívta fel a figyelmet, hogy a vajdasági autonómia visszaállításában lényeges változások csak a szerbiai alkotmány módosítása után lehetségesek. Mint ismeretes, éppen a Szociáldemokrata Liga szorgalmazza időnként, hogy a Vajdaság jövőjéről a tartomány p olgárai referendumon nyilvánítsanak véleményt. Ebben a tekintetben roppant fontos a referendumra kerülő kérdés megfogalmazása, és a liga szerint az egyik kérdés az lehetne, hogy ki gazdálkodjék a vajdasági javakkal. Francuszki érvelése szerint a vajdasági javakat az előző tíz évben kirabolták, de nehéz pontosan kiszámolni, hogy mekkora terhet kellett ennek során elviselnie a tartományi mezőgazdaságnak. Sokkal keményebben fogalmaz a Vajdasági Mozgalom, amely felrója a tartományi képviselőknek, hogy beleegye ztek abba, hogy bizonyos jogkörökért könyörögniük kell Zoran Djindjics kormányfő demokrata pártjának, amely a tartomány és a köztársaság szintjén is a végrehajtó hatalom fő oszlopa. A Vajdasági Mozgalom szerint az omnibusztörvény elfogadása nincs összhangb an azzal a
