Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-03
5 Berényi József, a kormányhivatal regionális fejlesztések főosztályának vezetője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy főleg Pozsony és Kassa környékén, de a Csalló közben is jelentősen növekszik a betelepülő szlovákok, a városokból a nyugodtabb környezetet kereső tehetős rétegek és a vegyes házasságok révén gyökeret verő nem magyar ajkú polgárok száma. Ők is lényegesen gyorsítják a magyarság arányszámának csökkenését , a szórványokon pedig az asszimilációt. Példaként az eddig csaknem színtiszta magyar dunaszerdahelyi járást említi, ahol tíz év alatt 3,28 százalékkal csökkent a magyar lakosok száma. Ez a legnagyobb mértékű veszteség Szlovákia vegyesen lakott járásaiban. Ma ebben a csallóközi térségben a 93 660 magyar polgáron kívül már 15 741 szlovák lakik. Abban minden érdekelt személyiség egyetért, hogy a lehetséges okok kiderítésével párhuzamosan átfogó stratégiát kell kidolgozni a magyarság fogyatkozásának mérséklése érdekében. A koncepció pillére a valós helyzetre épülő programok mielőbbi kimunkálása, továbbá a tudományos intézmények, a politikusok és a civil szerveződések együttműködése lehet. Már vannak biztató jelek. Az elmúlt három esztendőben – ha még nem is a k ívánt mértékben – fokozatosan növekszik a magyar általános iskolások száma. Részben a demokratikusabb társadalmi légkör, jórészt azonban a nemzetiségi iskolákat támogató magyarországi alapítványok céltudatos tevékenységének, többek között a Rákóczi Szövets ég beiratkozási programjának az eredményeként. Az elitképzésben már külföldön is elismerést szerzett révkomáromi Selye János Kollégium munkálkodása, továbbá ugyancsak a Jókai szülővárosában – a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem jelentős szakmai segítségével – jövő tanévben kez dődő magyar közgazdászképzés révén lényegesen növekedhet azoknak a szlovákiai magyar fiataloknak a száma, akik a kor kihívásaink megfelelő műveltséggel nem külföldön vagy más tájakon, hanem a szülőföldjükön igyekeznek boldogulni. Másoknak is jó példát muta tva, vállalkozásaikkal pedig új munkahelyeket teremtve, a súlyos munkanélküliséggel szembesülő térségekben. A jövő évtől hatályos kedvezménytörvény várhatóan tovább erősíti majd ezeket az életrevaló kezdeményezéseket. Néhány nappal a szlovákiai népszámlálá si adatok nyilvánosságra hozatala után már ritkábbak a döbbenet és az elkeseredés nyomai. A gondok orvoslásának, vagyis a céltudatos cselekvésnek az ideje jött el. vissza Pozsony, 2001. december Szilvássy József Nem politikai intézkedés a határszigorítás 20011203 (a nyomtatott MH cikke) Pénzügyi szűrőnek nevezik Romániában a határátkelést megszigorító, december 1jével életbe lépett intézkedéseket. Bukarest számára a lépés azért vált elengedhetetlenül szükségessé, hogy a schengeni országok feloldják a Romániával szembeni vízumkényszert. A román állampolgárok, elsősorban a romániai magyarok megdöbbenve fogadták az intézkedést, hiszen a határátlépéshez szombat óta minimálisan szükséges 250 euró több mint egyhavi átlagfizetésnek felel meg, ha pedig valaki családosan kívánna utazni, akkor szin te lehetetlen előteremtenie ezt az összeget. A magyar nemzetiségűeket a lépés azért is zavarja, mert még mindig nem tudják, hol vehetik át magyarigazolványaikat. Ha a végrehajtási rendeletek kidolgozásánál mégis úgy döntenének, hogy azokat Magyarországon a dják ki, akkor jogosan érzik úgy, hogy komolyan veszélybe került a hozzájutásuk ezekhez az igazolványokhoz. A határrendőrségtől származó információkból lapunk arról értesült, hogy az első két napon a határnál már bonyodalmakat okozott az intézkedés. Sokan érkeztek oda a megfelelő iratok nélkül, voltak, akik egyszerűen nem hallottak a rendelkezésről, mások abban bíztak, nem veszik még komolyan az intézkedést, vagy némi csúszópénzzel elnézőbbé tehetik a határőröket. Emiatt több személyt kénytelenek voltak vi sszafordítani. A román illetékesek szerint a vízumkötelezettség eltörlése már január 1jén bekövetkezhet. A határrendőrség főfelügyelőségének szóvivője, Madalina Goia kifejtette: az EUországokba vagy más, olyan államokba utazó román állampolgároknak, ame lyek nem alkalmaznak vízumkényszert Romániával szemben, a határ átlépésekor az érvényes útlevelük mellett fel kell mutatniuk az egészségbiztosítást tanúsító iratot, a menettérti vasút- vagy repülőjegyet, illetve a kocsi zöldkártyáját, továbbá az utazás idő tartalmával arányos, de legalább öt napra elengedő valutaösszeget. Ezt az összeget nem egységesen állapították meg. Így az EUtagságra jelölt szomszédos államokba, továbbá Törökországba és az Orosz Föderációba utazóknak napi 50, vagyis 250 euróval kell ren delkezniük, míg az EUtagállamokba és Romániával szemben vízumot nem alkalmazó más országokba beutazni kívánóknak napi 100, azaz minimum 500 eurót kell felmutatniuk. Szigorúan a vízumkényszer feloldását szolgáló lépésről, nem politikai, és semmiképpen sem a státustörvénnyel összefüggő intézkedésről van szó - tudta meg lapunk az országos rendőrfőfelügyelőségtől. A hét végén a magyar külügyi szóvivő is ebben az értelemben nyilatkozott az MTInek. A határ menti Szatmár megye RMDSZszenátora, Szabó Károly sz erint a vízumkényszer eltörlése érdekében kell meghozni ezt az áldozatot. A szenátor szerint jó, ha a külföldre utazó román állampolgárok miatt nem kell idehaza szégyenkezni. Az intézkedéssel csökkenni fog a külföldön elkövetett bűncselekmények száma. vissza Bogdán Tibor/MHBukarest
