Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-15
9 szavazati joggal bíró tagságot, főleg nem egy gyorsan változó közösség esetében. Másodszor: a legjobban felkészült országok joggal lennének csalódottak. Így az a politika, amely kezdettől fogva az EUtagságra mint alapvető gazdaságitársadalmi modernizációs ösztönz őre épített, nyilvánvaló vesztesnek tekintené magát, és erőre kapnának a nacionalista vagy akár szélsőséges, Európaellenes pártok és mozgalmak. És mivel a legjobban felkészült országok általában a jelenlegi EU közvetlen szomszédai, az Európán belüli insta bilitási övezet a jelenlegi EUhatárok felé, vagyis keletről és délről nyugat felé tolódhat el. Végül - minden ellenkező reménnyel ellentétben , a bővítés időbeli elhalasztása nem erősítené az EU belső kohézióját. Éppen ellenkezőleg, minden halasztás alá ássa az integráció jövőjét, mivel egyre kevésbé teszi alkalmassá a tagállamokat tömörítő közösséget arra, hogy megfelelő választ adjon a külső és belső kihívásokra. Éppen a leginkább felkészült országok csatlakozása jelenthetné azt a "kritikus tömeget", am ely átlendíthetné a (kibővített) EUt a reformképtelenség állapotából az alapvető reformok elindításának közegébe. Nincs kitöltetlen csekk Európa stabilitása világos és hosszú távú stratégiát igényel. Ennek középpontjában az áll, hogy az integrációs, vagy is a csatlakozási folyamatnak a bővítés első körét követően is (és a második, esetleg a harmadik kört követően is) nyitva kell maradnia. Ezért nem halasztható tovább egy olyan csatlakozási terv kidolgozása és közzététele, amely magában foglalja a bővítés k onkrét állomásait. Az EUnak mihamarabb el kell köteleznie magát a fokozatos bővítés stratégiája mellett, és jeleznie kell, hogy több hullámban hajlandó új tagokat felvenni: a legfelkészültebbeket 2004ben, a továbbiakat az évtized második felében (2007 kö rül), majd a jövő évtized első felében (talán 2012 körül). Ez a kötelezettségvállalás nem jelent kitöltetlen csekket senki számára, hiszen a tagság feltételei változatlanok maradnak, sőt idővel akár még szigorúbbakká is válhatnak, ahogy a közösségi joganya g gazdagodik. A fenntartható, sőt megerősített európai stabilitás csak akkor szavatolható, ha a (bővülő) EU egy pillanatra sem engedi meg a kontinens kettészakadását. Nem kétséges, hogy a fokozatosan végrehajtott bővítés ideiglenesen létrehozhat "intézmén yi választóvonalakat" a tagok és a nem tagok között, de ez a mai helyzetre is jellemző (ráadásul úgy, hogy senki sem tudja, mikor tud ezeken átlépni). Ugyanakkor ezen határok elválasztó hatását ellensúlyozni lehet és kell a még várakozó országok irányába k idolgozott céltudatos stratégiával. Ennek alapja az, hogy az integrációs folyamat nyitottsága egy pillanatra se kérdőjeleződjék meg. A speciális csomagot pedig - minimumként - az alábbi elemek képezik: - A tagjelölteknek lehetővé kell tenni, hogy pótlólag os pénzügyi fejlesztési eszközökhöz jussanak. Ezek egy részét adná az az összeg, amit a jelenlegi tagjelöltek, amelyek tagok lesznek, eleve hátrahagynak az előcsatlakozási alapokban. Ezt az összeget az EUnak nem szabad elvonnia, hanem változatlanul a tagj elöltek rendelkezésére kell bocsátania. Ezen túlmenően az uniónak komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy milyen pótlólagos pénzügyi erőforrásokat tud juttatni a tagjelölteknek a 2007ben kezdődő és 2013ig tartó költségvetés keretében. - A közép- és kel eteurópai térség egészét érintő infrastrukturális és környezetvédelmi projekteket kezdettől fogva a régió egészének, tehát az első körben taggá válók és a tovább várakozó tagjelöltek együttes szükségletei alapján kell tervezni és megvalósítani. A "keleti" bővítés ugyanis nem utolsósorban földrajzi értelemben tér el valamennyi korábbitól, amennyiben most nem Európa különböző földrajzi perifériái, hanem a kontinens "magja" csatlakozik az unióhoz. Ezért a fokozatos bővítés még időlegesen sem teremthet olyan h elyzetet, amelyben újabb "infrastrukturális és környezetvédelmi választóvonal" jönne létre Európán belül. - Részletes elemzés alapján fel kell tárni a közösségi politika mindazon területeit, amelyekben az egyelőre még csak tagjelölt országok - már az inté zményesített tagság előtt - részlegesen vagy teljes jogú tagként részt tudnának venni. - A bővítés eredményeként kelet és dél felé tolódnak ki az EU külső határszakaszai. Ennek következtében új követelmények jelennek meg a határ menti együttműködés rendsz erében, ami a regionális stabilitás egyik legfontosabb eleme. - A bővülő EUnak nemcsak arra kell felkészülnie, hogy befejezi a csatlakozási tárgyalásokat a jelenlegi tagjelöltekkel vagy azok egy részével, hanem arra is, hogy megindítja a csatlakozási tár gyalásokat néhány további jelentkező országgal. - Végül: Európának alapvetően szüksége van olyan oktatási, tudat- és közvéleményformáló politikára, amely túlterjed a jelenleg elképzelt bővítés földrajzi határain. Csak a stratégiai terv mentén bővülő és erősödő Európa vállalkozhat arra, hogy a mainál lényegesebb szerepet játsszék a globális politikai és gazdasági folyamatok alakításában. És ez az az út is, amelyen a manapság még nem eléggé világosan megfogalmazott "európai értékek" sikerrel léphetnek be a z e területen is egyre inkább jellemző és éleződő nemzetközi versenybe. Inotai András vissza Készítette: Boér Krisztina * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nem zet
