Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-02
4 Magyarország nemzeti problémáit az európai uniós csatlakozás teljesen nem oldja meg. Fontos tudatosítanunk, hogy Magyarország nem fogja tudni betölteni középeurópai stabilizáló szerepét – amit az EU jelentései nagyra értékelnek – , ha túl nagy lesz a fejlődésbeli és integrációs felvételi különbség Magyarország és néhány szomszédja között. Ha ez a rés nagyra nyílik, sem a magyar – szomszédsági, sem a magya – magyar párbeszéd problémáit nem tudjuk önerőből megfelelően kezelni. Ehhez az Európai Unió segítsége, megértése is kell, és ezzel párhuzamosan tudat os KözépEurópapolitika. A jövőre vonatkozóan négy külpolitikai stratégiai főirány megfontolását javaslom. Az Európai Unión belül a beilleszkedés, az alkalmazkodás és a nemzeti érdekérvényesítés összekapcsolásának kérdése lesz a fő feladat. Ez a jelenleg is első számú külpolitikai stratégiai főirány módosuló tartalma. A második főirány az Európai Unióba újonnan felvett középeurópai államok együttműködése, az új EUtagok klubja. Ma még nem ismert a „klub” összetétele. Nem gondolkodhatunk csak egy keretben , több együttműködési formát kell egyszerre végiggondolnunk. Ez a „középeurópai együttműködési szerep”. A skandináv vagy a balti államok intézményesített kapcsolataihoz hasonlóan a középeurópai együttműködést is célszerű lenne intézményesíteni, amelynek alapját a visegrádi négyek együttműködése képezné. A visegrádi együttműködés országai reményeink szerint hamarosan EUtagállamok lesznek, és a négy ország annyi szavazattal bír majd az Európai Tanácsban, mint Németország és Franciaország együtt. A CEFTA bő vülhet még, az Európai Unió partnere lehet, mint az EFTA. Tartalmát illetően a középeurópai kezdeményezés elég vegyes összetételű, ezért kevésbé hatékony. A harmadik stratégiai főirány a „középeurópai közvetítő szerep”. Ez a térséget a NATOhoz és az EUhoz közelítő feladat. Nemzeti érdekünk ugyanis a NATO és az Európai Unió további bővítésének szorgalmazása. Ausztria a nyolcvanas években középeurópai közvetítői szerepet vállalt, de az Európai Unióhoz való csatlakozása után erről lemondott. Magyarországn ak az Európai Unióba való felvétele után sem szabad teljesen Nyugatra fordulnia. Meg kell találnunk az új középeurópaiság tartalmát és kereteit. Egyértelműen el kell utasítanunk olyan kapitális ostobaságokat, mint a CDU/CSU szakértőinek javaslata. hogy Ju goszlávia, Albánia, Románia, Bulgária, Görögország és Magyarország részvételével jöjjön létre egy délkeleteurópai unió. Sajnálatos, hogy a jelenlegi magyar kormány érdemben nem utasította vissza ezt a nemzeti érdekeinkkel szögesen ellentétes hagymázas ötl etet. Az új középeurópaiság gondolatában benne van DélkeletEurópa, sőt Ukrajna is. Külön feladat Ukrajna és Jugoszlávia, amelyeknek nincs belátható esélye, hogy akár a harmadik körben is bekerüljenek akár az EUba, akár a NATOba. A szerbekkel el kell ér nünk olyan történelmi kiegyezést, amelynek lényege, hogy Szerbia végre szavatolja a vajdasági magyarok jogegyenlőségét, háromszintű autonómiáját, Magyarország pedig aktívan hozzájárulna Jugoszlávia, illetve Szerbia nemzetközi egyenjogúsodásához, elfogadtat ásához. A negyedik főirány a magyar – magyar integráció, a nemzetpolitika határon túli feladatainak pontosítása. E tekintetben nagyon fontos az élenjáró európai gyakorlattal összhangban lévő autonómiatörekvések újragondolása, az alapszerződések rehabilitálás a, illetve beemelése a nemzetpolitika eszköztárába. Kulcsfontosságú a magyar – magyar integráció és a regionális szerep szempontjából egyaránt a határokon átnyúló kapcsolatrendszer. A határainkon túli magyarokat, a szomszéd népek többségét ugyanis nem tudju k magunkkal vinni az EUba a csatlakozáskor, de magunkkal vihetjük mindazt a kétoldalú együttműködést, amit addig ki tudtunk alakítani. Ilyen értelemben is nagyon fontos, hogy a következő években a határokon átnyúló kapcsolatokat, a határ menti és eurorég iós együttműködéseket, mint a Kárpátok – Tisza vagy Duna – Maros – Kőrös – Tisza és más kezdeményezéseket gazdasági, kulturális tartalommal töltsük meg. A 2002es választások után megalakuló kormánynak célszerű lenne létrehoznia a „Középeurópai Híd”, a „Central E uropean Bridge” Közalapítványt, amely módszertani segítséggel, anyagi forrásokkal segítené ezeket az együttműködési formákat. Támogatná a térség országainak együttes kulturális megjelenését is NyugatEurópában, a világban, ezáltal erősítené az amúgy gyengé cske középeurópai identitást, a magyar ország- és nemzetarculattal kapcsolatos munkának pedig középeurópai dimenziót is adna. vissza Tabajdi Csaba az MSZP KözépEurópatagozatának vezetője Bukarest kioktatná Budapestet Ján Slota kirohanása nem talált meghallgatásra Pozsonyban 2001. november 2. 1:00 (9. old.) Wagner István, Neszméri Sándor Miközben Romániában nem csillapodik a státustörvény elleni kirohanások hevessége, Pozsonyban Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatal ának (HTMH) elnöke Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt tájékoztatta a kisebbségek támogatásának módjáról. Amíg Adrian Nastase román miniszterelnök az Egyesült Államokban folytat megbeszéléseket,
