Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
21 A román fél szerint törölni kell a jogszabályból a preambulum ötödik bekezd ését, amely szerint a törvény célja „a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása.” A magyar válasz szerint a törvény a „nemzet” kulturáli s felfogására alapoz, a szomszédos államokban élő magyarok a magyar nyelvhez, kultúrához tartozónak vallják magukat, anélkül azonban, hogy ez politikai köteléket jelentene az anyaországgal. A román fél kérte, hogy a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatb an szögezzék le: Magyarország nem kérdőjelezi meg a Trianoni Békeszerződés előírásait. A magyar válasz szerint Magyarország a szomszédaival kötött szerződések révén nemzetközi kötelezettséget vállalt erre. Ezt a kötelezettséget tartalmazza a Magyar Köztárs aság és Románia között létrejött alapszerződés 4. cikkelye is, amelyben a felek megerősítik, hogy „tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlenségét és a másik fél területi integritását”. A Năstaselevél szerint a törvényt olyan értelemben kell módosít ani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. A magyar válaszlevél szerint a kedvezménytörvény első paragrafusában nem említett országokban élő magyarok túlnyomó többsége magyar állampol gár, következésképpen ők élvezhetik mindazon jogokat, amelyeket a Magyarországon élő állampolgárok élveznek. Továbbá, a nemzetközi jog különbséget tesz a nemzeti kisebbségek védelmére és a bevándorlókra vonatkozó jogszabályok közt. Azok a magyarok, akik ne m a felsorolt országokban élnek, saját szabad elhatározásukból hagyták el Magyarországot, és az őket befogadó országban nem számítanak nemzeti kisebbségnek. A román álláspont szerint törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar szemé lyek – hozzátartozók – számára is kedvezményeket biztosítanak. A magyar válasz szerint ezt az előírást semmilyen nemzetközi elemzés nem kérdőjelezte meg, törvénybe foglalását a család integritásának megőrzése indokolta. Mindazonáltal ebben a kérdésben kial akítható egy megegyezés. Román álláspont szerint a román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy a konkrét eredmények nélküli konzultációk nem elégsége sek. Orbán levele szerint a Velencei Bizottság jelentése elfogadta, hogy az anyaállamok is szerepet játszhatnak kisebbségeik védelmében és megőrzésében, az őket összekötő nyelvi és kulturális kötelékek szorosan tartásának céljával. Mi több, a jelentés szerint a z oktatáson és kultúrán kívüli területeken is kedvezményes bánásmódot nyújthat az anyaállam, ha ez legitim célt követ, és a célhoz mérten arányos. A Magyarországgal szomszédos államokban igénybe vehető kedvezmények alapítványokon keresztül elérhetők, és a kultúra valamint oktatás területére szorítkoznak. A nemzetközi egyezmények (az Európai Kulturális Egyezmény, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája), a létező nemzetközi gyakorlat, valamint a Románia és Magyarország között az elmúlt tíz év során kial akult gyakorlat alapján feltételezhető az érintett államok egyetértése – ahogy ezt a Velencei Bizottság kéri. Sőt a román fél beleegyezését e tekintetben az a jegyzék is rögzíti, amelyet október 19én írtak alá a vegyes kormányközi bizottság kisebbségügyi albizottságának ülésén Budapesten. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell oly módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A m agyar válasz szerint nem húzható pontos határvonal a kultúra és oktatás között. Ezenkívül a magyarság 7,1 százalékos számarányához képest a közép- és felsőfokú oktatásban a magyarul tanulók alulképviseltek, és ez további lépéseket tesz szükségessé. Năstas e levele szerint törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulá s) vonatkozó összes kitételt. A magyar válasz szerint az egészségbiztosítás terén a törvény lényegében egy létező gyakorlatot intézményesít. Az 1961es kétoldalú egyezmény alapján minden román állampolgár sürgősségi ellátásban részesülhet Magyarországon. A Segítő Jobb Alapítvány nem etnikai alapon támogatja a szomszédos országok polgárainak egészségügyi ellátását. A hivatalosan Magyarországon dolgozó személyek épp úgy részesei az egészségbiztosításnak, mint azok, akikre a kedvezménytörvény vonatkozik.
