Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
9 törvényt, gondolják át újra, javítsanak rajta ott, ahol szü kségesnek látszik, és okvetlenül hagyják ki belõle mindenestül az ajánló szervezeteket. Sokkal egyszerûbb lesz az eljárás, a költségek is lényegesen lecsökkennek, és a törvény is sokkal kevesebb vitára adhat alkalmat a nemzetközi politikában is. Hogy akkor viszont nekem Magyarországra kell érte mennem, ha meg akarom kapni a magyarigazolványomat, míg az ajánló szervezettõl ezt itthon is beszerezhetném? De hiszen ahhoz, hogy a kedvezményeket igénybe vegyem, nekem mindenképpen oda kell mennem! És melyik egysze rûbb? Egyik változat: beadom kérelmemet az ajánló szervezethez, megvárom, míg elég ilyen összegyûl, mikor is az egészet elviszik Budapestre és átadják az elbíráló hatóságnak, ahol azt a töméntelen mennyiségû kérelmet egyenként elbírálják, utána kiállítják a magyarigazolványomat, viszszaküldik az ajánló szervezetnek, amely aztán értesít engem, hogy átvehetem, hacsak el nem felejti. Ez minimum fél év. Másik változat: nekem holnapután olvasnom kellene valamit Debrecenben az egyetemi könyvtárban, jól fogna, ha már lenne magyarigazolványom. Tehát ma elviszem a szükséges iratokat, holnap a debreceni irodában kiállítják nekem az igazolványt, és holnapután már használhatom is. Ennyi. És még valami, ami tán szintén számít, bár efelõl nem vagyok egészen meggyõzõdve. M ert a politikában az ilyesmi nemigen szokott számítani. Ha az illetékesek megfogadnák ezt a javaslatomat, nem kellene annyi embert méltatlan, kínos és megalázó helyzetbe hozni. Én több mint ötven esztendeje járokkelek a világ ilyen szempontból nem is akár milyen részén, és ezalatt még egyszer sem fordult velem elõ, hogy valaki ne hitte volna el egyetlen szavamra, hogy én magyar vagyok, ha azt mondtam. Rémálmomban se gondoltam volna soha, hogy egyszer megeshet rajtam az a gyalázat, ha errõl nem viszek mástól igazoló ajánlást, ezt valaki ne akarja nekem elhinni. Mégpedig Magyarországon. Az anyaországban, ugye... vissza Státustörvény: éles szlovák bírálat Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár országa szuverenitását félti Ha a magya r fél nem tesz engedményeket a státustörvény végső változatában, és a végrehajtó rendelkezésekben nem veszi figyelembe Szlovákia kifogásait, akkor azt indítványozzuk, hogy decemberben kerüljön a szlovák törvényhozás elé az ügy. Az is valószínű, hogy ebben a z esetben a pozsonyi parlament hivatalos nyilatkozatban teszi közzé a jogi normával kapcsolatos fenntartásait. Így is erősíteni akarjuk országunk pozícióját nemzetközi fórumokon, ahol feltehetően ismét foglalkoznak majd államunk és Magyarország más szomszé dainak a kedvezménytörvényt érintő kifogásaival – tájékoztatta a Népszabadságot Peter Weiss, a szlovákiai törvényhozás külügyi bizottságának elnöke. A szóban forgó parlamenti testület csütörtöki ülésén határozott így, miután meghallgatta Jaroslav Chlebónak , a külügyi tárca államtitkárának a beszámolóját partnerével, Németh Zsolttal folytatott múlt heti tárgyalásáról. A bizottsági határozatot egy kivételével valamennyi szlovák ellenzéki és kormánypárti honatya támogatta, csupán a liberális Frantisek Sebej ta rtózkodott, DukaZólyomi Árpád, az MKP képviselője pedig nemmel szavazott. A szlovák külügyi államtitkár a parlamenti bizottság ülésén kifejtette, hogy a státustörvény szándékával, jelentőségével és lehetséges következményeivel túllép Magyarország határain, valamint a kétoldalú egyezmén yek keretein, ezzel beavatkozik Szlovákia állami szuverenitásába. Nem tartja tiszteletben a nemzetközi jog alapvető normáit – vélekedett a szlovák külügyi államtitkár. A pozsonyi kormány magas rangú külügyi tisztségviselője elemzését ezekkel a szavakkal fejezte be: – A Fidesz túl messzire megy választás előtti retorikájában. Nem tudunk elsiklani afelett, hogy a Fidesz kampányában erősödik a nacionalista elem. Ezzel a legerősebb magyar kormánypárt olyan útra tévedt, ahonnan nehéz a visszatérés – jelentette ki Chlebo. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a pozsonyi bírálat kapcsán a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy nem a sajtón keresztül szeretne üzengetni. – Azt azonban bízvást elmondhatom, hogy a választási kampánynak és a státustörvénynek az égvil ágon semmilyen köze sincs egymáshoz – tette hozzá. Arra a szlovák bírálatra, hogy öt nap elteltével sem kaptak semmilyen hivatalos tájékoztatást az Orbánkabinet szombati üléséről, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ezt válaszolta: – Csupán a végrehajtó rendelkezések tervezetéről döntöttünk, amely et a hét végéig megküldünk partnereinknek. Arra a kérdésünkre, hogy még mindig reálisnak tartjae, hogy néhány hét alatt egyezség születik a román és a szlovák féllel, s a jogi norma január elsejétől hatályos lesze, Németh Zsolt ezt felelte: – Mi nyitotta k vagyunk a további tárgyalásokra. A státustörvény január elsején mindenképpen hatályba lép, akkor pedig a végrehajtó
