Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-21
3 Cikkek: Belgrádi garancia budapesti hitelre Kasza József szerb miniszterelnökhelyettes nyilatkozata lapunknak Kasza Jó zsef szerb kormányfőhelyettes szerint Jugoszlávia várhatóan az év végéig állami garanciát vállal arra a százmillió euró hitelre, amelyre Orbán Viktor kormányfő tett ígéretet hétfőn Belgrádban. A kérdésről Kasza tegnap külön tárgyalt Zoran Djindjics szerb m iniszterelnökkel. Jugoszlávia hamarosan, minden bizonnyal még az év végéig állami garanciát vállal arra a hitelre, amelyre Orbán Viktor kormányfő tett ígéretet Belgrádban – értesült lapunk. A magyar kormányfő hétfői hivatalos látogatásán arról tájékoztat ta tárgyalópartnereit, hogy Budapest kész százmillió euró hitellel támogatni kis- és közepes vállalatok jugoszláviai beruházásait, amennyiben Belgrád garanciát vállal az összeg megtérítésére. Zoran Djindjics szerb kormányfő és helyettese, Kasza József tegn ap külön egyeztetett a kilátásba helyezett magyar hitelről, illetve a jugoszláv garanciavállalásról. A találkozót eredményesnek minősítő Kasza lapunknak elmondta: a közeli jövőben, csaknem bizonyosan még az év végéig, meg lesz a jugoszláv állami garancia a százmillió eurós magyarországi hitelre. Elmondta: Belgrádnak kiemelt érdeke, hogy az érdeklődő vállalatok eredményesen használják fel a pénzt. Kasza, aki egyben a legnagyobb vajdasági magyar párt, a VMSZ elnöke, Belgrádban külön találkozott Orbán Viktorra l. A magyar kormányfőt tájékoztatta arról, hogy a VMSZ részletesen ismertette a státustörvényt a belgrádi vezetőkkel. Mint mondta, ez a mozzanat, illetve a VMSZ kimerítő tájékoztatása különösen fontos volt, hogy a szerb és a jugoszláv kormány nem emelt kif ogást a magyarországi jogszabály ellen. Kasza érdeklődésünkre elmondta: Orbán tudomásul vette, hogy a VMSZ kiemelt szerepet játszott a státustörvény jugoszláviai megismertetésében. A találkozón utalt arra, hogy pártja segítségével Jugoszláviában sikerült e lejét venni az olyan bírálatoknak és kritikáknak, amelyek Romániából és Szlovákiából érik a státustörvényt. Megerősítette: a vajdasági magyarok nagyon sokat várnak a jogszabálytól, mert remélik, hogy közelebb kerülhetnek az anyaországhoz. Kasza ugyanakkor úgy véli, hogy még az idén befejeződik a jugoszláv – magyar kisebbségvédelmi törvény egyeztetése, és jövőre (akár már januárban) sor kerülhet az aláírásra. A dokumentumot Budapest már elküldte Belgrádba. Kasza reményei szerint nemcsak a megállapodás aláírása történhet meg néhány hónapon belül, hanem a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság megalakítása is. vissza Sz. J. Újabb éles pozsonyi státusbírálat Jogi szempontból megengedhetetlen, hogy bármelyik ország olyan törvényt fog adjon el, amely más állam területén is hatályos. A magyar státustörvény erre törekszik, és ezzel sérti a nemzetközi jog elveit, egyúttal pedig veszélyezteti Szlovákia belső rendjének integritását. Ilyen precedens megteremtése politikai és jogi szempontból sem kívánatos – hangsúlyozta tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Boris Gandel. A szlovák külügyi tárca szóvivője megerősítette, hogy Németh Zsolt , a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára holnap találkozik Pozsonyban szlovák partnerével, Jaroslav Chlebóval. vissza Sz. J. P. Enkláve lett a Székelyföld? Ion Iliescu úgy véli, megalapozottak azok a jelzések, amelyek szerint a székelyföldi megyékben az állami hatóságok tekintélyvesztéssel szembesülnek. A román államfő a törvényes jogok és kötelezettségek egyforma betartását szorgalmazza Románia valamennyi megyéjében. Az államfői álláspontot ismertető Corina Cretu elnöki szóvivő elmondta: mindazok, akik korábban a Hargita és Kovászna megyei állapotokra figyelmeztettek úgy vélték, hogy a Székelyföldön „az etnikai kritérium elsődleges a romániai törvények értelmezésében és alkalmazásában”. Ennek következtében Iliescu a román törvények egységes alkalmazását szorgalmazza, és az állampolgári jogok és szabadságjogok biztosításáva l párhuzamosan az állampolgári kötelezettségek betartását. A szóvivő szerint a székelyföldi „állapotokkal kapcsolatos félelmeket” az államelnök úgy értelmezi, mint az illetékes szervek azon kívánságát, hogy „Románia törvényeit az ország egész területén egy formán alkalmazzák”. Két héttel ezelőtt Ioan Rus belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az állam elvesztette a kontrollját a székelyföldi megyék fölött, ahol „a románokat pusztán azért éri megkülönböztetés, mert nem tartoznak a magyar etnikumhoz”. Rus szerint Hargita és Kovászna megye valóságos enkláve lett, s ezért a belügyminiszter az RMDSZt és Magyarországot tette felelőssé.
