Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-17
7 Ennek tisztázása után senkit sem lephet meg, hogy egy másik európai intézmény, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Rolf Ekeus is az európai normákkal ellentétesnek minősítette a státustörvényt, kimondva, ho gy "ha államok egyoldalú lépéseket tesznek az állam jogi fennhatósági területén kívül élő nemzeti kisebbségek védelmére a nemzeti összetartozás alapján, ez olykor feszültségekhez és súrlódásokhoz, sőt erőszakos konfliktusokhoz vezet. Ezért kötelességem, ho gy megkülönböztetett figyelemmel kísérjem azokat a helyzeteket, ahol ilyen lépéseket terveznek annak az államnak az egyetértése nélkül, ahol az érintett kisebbségek élnek." A magyar Külügyminisztériumnak az a reagálása, hogy az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) főbiztosának kijelentése nem a magyar státustörvényről szól, az országjelentés ismeretében már nem vehető komolyan. - sorba illeszkedik az Európa Tanács parlamenti közgyűlése emberi jogi bizottságának jelentéstevője, Erik Jürgens felhívása is, hogy jelentésének megvitatásáig a magyar kormány halassza el a státustörvény hatályba léptetését, amit a magyar ETküldöttek siettek elutasítani. Szemben a jószomszédi kapcsolatokkal Akik mindezeket a nem elég explicit jelzéseket eleresz tették a fülük mellett, azoknak most szembe kell nézniük az unió országjelentésének félreérthetetlen megállapításával: a státustörvény "egyes rendelkezései... szemlátomást ellentétesek a kisebbségvédelem érvényes európai normáival, ahogy azokat az Európa T anácsnak a demokrácia jogi védelmével foglalkozó bizottsága (velencei bizottság) 2001. október 19ei jelentése meghatározza". Az országjelentés a jószomszédi kapcsolatokkal ellentétesnek, a szomszédokkal kialakult ellentétek forrásának tekinti, ahogy "a sz ükséges egyeztetések nélkül" fogadták el a státustörvényt, és egyértelművé teszi, hogy ezzel a törvénnyel Magyarország nem lehet az unió tagja: "Miként azt a törvény 27. § (2) bekezdése előre jelzi, a törvényt legkésőbb a csatlakozáskor hozzá kell majd iga zítani az aquishoz, minthogy jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmenteségnek az uniós szerződésben lefektetett elvével (6., 7., 12. és 13. cikkely)". A státustörvény tehát az eddigiek mellett új konfliktuselemet jelent az Európai Unió normái és a ma gyar jogrend között. Elfogadásával Magyarország messzebbre került az uniós tagságtól, mint ahol a törvény megszületése előtt volt. Szemben tehát Orbán Viktornak a július 23ai nagyköveti értekezleten elhangzott állításával, miszerint "amikor a Magyar Álla ndó Értekezletet megalkottuk, amikor a státustörvényt létrehoztuk, akkor Magyarország az európai történelem főutcáján haladt és halad", a státustörvénnyel a Fideszkormány és az őt támogató parlamenti többség zsákutcába tévedt. Észre kell venni, hogy polit ikájának egyik legfontosabb pontján Orbán súlyos külpolitikai vereséget szenvedett. A magyar Országgyűlésnek ebből a zsákutcából sürgősen vissza kellene fordulnia. Szemben Orbán állításával, a státustörvényt módosítani kell, mégpedig a legfontosabb pontoko n. Félreértések elkerülése végett: a státustörvénnyel nem az a fő baj, hogy Brüsszelben nem tetszik, hanem - mint másutt már kifejtettem , hogy Kolozsvárt, Dunaszerdahelyen, Munkácson és Újvidéken az ottani románoknak, szlovákoknak, ukránoknak és szerbek nek nem tetszik. A kisebbségi magyaroknak ugyanis nem az eurokratákkal, hanem a városukban, illetve a szomszéd faluban lakó többségi románokkal, szlovákokkal, ukránokkal és szerbekkel kell a jövőben is együtt élniük, s kisebbségi létük feltételei a többség i lakosság politikai képviseletétől függenek. Elsősorban az ő ellenérzéseik és emiatti reakciójuk figyelmen kívül hagyása miatt volt súlyos hiba a státustörvény elfogadása. Ehhez képest a brüsszeli nemtetszés önmagában véve másodlagos. Az a körülmény azonb an, hogy - mint láttuk - a brüsszeli eurokraták sem fogadják el, óhatatlanul megerősíti a szomszéd országok többségi politikusait a státustörvény elutasításában. Így tovább csökken annak esélye, hogy a román és a szlovák kormánnyal meg lehessen egyezni a s tátustörvény alkalmazásában, ha a Fideszkormány ragaszkodik annak
