Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-16
4 Orbán p énteken a státustörvényről tárgyal Nastaséval 20011116 (a nyomtatott MH cikke) Elsősorban a státustörvényről tárgyal ma Bukarestben a román kormányfővel Orbán Viktor. A CEFTAcsúcson részt vevő magyar miniszterelnököt elkíséri a külügyi politikai államt itkár is, akinek ezért el kellett halasztania pozsonyi egyeztetését a státustörvényről. Minden ország hozhat döntést a maga számára, de ha az Románia területére is kihat, akkor "kötelességünk és felelősségünk a román nemzeti érdekkel összhangban reagálni" - vélekedett tegnap az Orbán Viktorral folytatandó mai megbeszélése előtt Adrian Nastase. Bukarestben egyébként az ígérték: Nastase tegnap levélben tájékoztatja magyar partnerét a román elképzelésekről, azt azonban egyik fél sem erősítette meg, hogy a leve let kézbesítették volna. A román sajtó egy része úgy értékeli, hogy a velencei bizottság ajánlásai és az Európai Bizottság státustörvényt elmarasztaló országjelentése után a bukaresti vezető kényelmes helyzetbe került. A Cotidianul és az Evenimentul Zilei például leszögezi: most minden adu a román kormányfő zsebében van. A Curentul ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy Verheugen EUbővítési biztos kétértelmű megfogalmazása, miszerint csak az alkalmazás nyomán dől el, hogy a státustörvény megfelele vagy sem az európai normáknak, Magyarország malmára hajtotta a vizet, és felbátorította Budapestet, amely jottányit sem enged majd a jogszabályból. Orbán és Nastase egyébként a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) csúcstalálkozója alkalmával szakít i dőt a kétoldalú megbeszélésre, ahol nyilvánvalóan a státustörvény lesz a legfőbb téma. Ezt jelzi az is, hogy a magyar kormányfőt - az eredeti tervektől eltérően - elkíséri a külügyi tárca politikai államtitkára is. Németh Zsoltnak ugyan ma Pozsonyban kelle tt volna tárgyalnia a státustörvényről, ám alighanem az európai bizottsági jelentés is arra késztette Budapestet, hogy bővítse ki a bukaresti küldöttséget. Így, mint azt érdeklődésünkre a külügyi szóvivő lapunknak elmondta, Németh szlovák partnerével megál lapodott, hogy november 22én találkoznak Pozsonyban. MHösszeállítás A státustörvény csapdájában 20011116 (a nyomtatott MH cikke) Nincs összhangban a diszkriminációmentesség elvével, egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbsé gvédelem európai normáinak - alapvetően ezt mondta ki az Európai Unió a státustörvényről. Igazából először szólt a törvényről valóban mérvadó európai fórum, s nem azt mondta, amire - legalábbis a nyilatkozatok szerint - Budapesten számítottak. Ne legyünk azonban naivak: a magyar kormányt aligha lepték meg az Európai Bizottság megállapításai. (Talán csak abban bíztak, hogy az EU nem feddi meg nyilvánosan az önmagát éltanulónak tartó jelöltet). Az unió szakértői ugyanis olyasmiket emeltek ki, amiket mindenki láthatott, ha látni akarta, s amit jó néhányan szóvá is tettek. Sőt bizonyos értelemben a magyar kormányzat is elismert. Nézzük például a diszkriminációt: Budapest elfogadta, hogy Ausztriát ki kell vennie azon országok köréből, amelyekre a törvény vonatk ozik, mert nem lehet különbséget tenni uniós polgárok magyarországi munkavállalási feltételi között. Ugyanezt a szabályozást azonban érvényben hagyta a többi szomszéd esetében. Ami addig rendben is van, hogy irántuk jogi kötelezettségeink még nincsenek, s a csatlakozás utánra a törvény elsőbbséget is ígért az uniós szabályozásnak, ettől azonban még a diszkriminációmentesség elve tagadhatatlanul sérül. Ami pedig az európai normarendszert illeti, Magyarországon többen is sugallták, hogy a státustörvény bizon y már a kisebbségvédelem új fejezetének része. Nos, a jelek szerint az unió viszont még nem látja elérkezettnek ezt az új időszámítást. Mindezek után nyilvánvalóan felvetődik a kérdés - ismét, ki tudja, hányadszor , miért kell így, ebben a formában erőlt etni a jogszabályt? Miért kell akár Magyarország érdekeinek sérülését is kockáztatni - mert azért abban aligha vitatkozunk egymással, hogy az uniós csatlakozás alapvető érdek - egy lényegében inkább jelképes, mint gyakorlati eredményeket ígérő lépéssel? A státustörvény mellett kardoskodókat csak két szempont vezérelheti: a presztízsmentés, illetve az az egyelőre meghatározhatatlan százaléknyi szavazat, amit nekik a jogszabály elfogadtatása és elszánt védelmezése a jövő évi választásokon hozhat. Csakhogy. Ezek olyan öncélú megfontolások, amelyeknek követése az ügynek - s vonatkozik ez a határon túli magyarok ügyére is - eddig sem használtak. Sőt. Kevesebb dacoskodással, mások felelősségének hangoztatása helyett inkább elszántan tárgyalva, adott esetben a jo gszabályt is
