Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-15
9 objektívek - tette hozzá. A szóvivő megerősítette, a CEFTAországok pénteki, bukaresti kormányfői összejövetele alkalmából Adrian Nastase külön találkozik magyar kollégájával, Orbán Viktorral, s a megb eszélésen felmerül a státustörvény kérdése is. A szóvivő hozzátette: a román fél addig nem fogadja el a jogszabályt, ameddig annak területen kívüli és gazdaságitársadalmi szempontból diszkriminatív jellege van. (Mint ismeretes, a magyar kormány a törvény módosítását nem tartja szükségesnek. Martonyi János szerint a velencei bizottság által megfogalmazott ajánlásokat a végrehajtási rendeletek kidolgozásánál veszik figyelembe.) Az RMDSZ vezetősége továbbra is fenntartja véleményét, mely szerint a státustörv ény kapcsán felmerült vitát a két kormánynak közösen kell megoldania. Markó Béla szerint van megoldás, de ahhoz mindkét fél kölcsönös akaratára van szükség. A kétoldalú kapcsolatok beárnyékolása, esetleges romlása ugyanis - tette hozzá - nem szolgálja sem Románia, sem Magyarország érdekeit. Az RMDSZ első embere szerint az EU egyetlen kifogása a státustörvény kapcsán a más országok állampolgárainak magyarországi foglalkoztatására vonatkozik. Bogdán Tibor/Bukarest vissza Működő képessé válik BoszniaHercegovina Nem adományokra, befektetőkre várnak a háború sújtotta országban 2001. november 15. (9. oldal) Kovács Mária A Trilaterális Bizottság Európai Szekciójának a múlt hét végén tartott ülésén Budapesten vendégeskedő Mladen Iva nics, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke szerint a daytoni egyezmény jó. A Balkánon azonban semmi, így a boszniahercegovinai állam sem működhet kompromisszumok nélkül. Mladen Ivanics értékelése szerint a daytoni egyezmény biztosítja BoszniaHerc egovina normális működéséhez szükséges kereteket, ugyanakkor elegendő szabadságot ad az egyes entitásoknak (a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosnyák – Horvát Föderációnak – a szerk.) is. Véleménye szerint ennek a formulának az alkalmazása volna célszerű az egész Balkán problémáinak megoldására, mert ebben a térségben – Ivanics szerint – nem lehetségesek „vegytiszta” megoldások, mint amilyenek például a teljes függetlenség vagy a tökéletesen központosított állam. Az aktuális helyzetről nyilatkozva a boszni ai szerb kormányfő kiemelte, hogy az utóbbi egy évben sokat erősödött a közös állam BoszniaHercegovinában, nagyobbrészt annak köszönhetően, hogy mindkét entitásban új kormányok kerültek hatalomra. A legfontosabb azonban az, hogy a helyi politikai tényezők kezdeményezése hangsúlyosabb, mint a nemzetközi közösség intézményeinek diktátuma. A helyzet javulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezentúl is minden fontos döntés helyi kezdeményezésre történjék. Ebbe az irányba hatnak az Egyesült Államok ellen sze ptember 11én végrehajtott terrortámadások, hiszen a világ szeme most másra szegeződik. A nemzetközi figyelem lankadása azonban, válaszolta lapunk kérdésére Ivanics, már régebben megkezdődött, hasonlóképpen a gazdasági segítség forrásainak apadása is. A j övő útja, véli Ivanics, az ország vonzóvá tétele a külföldi befektetők számára. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha megfelelő nagyságú és felvevőképességű piacot kínál. Az entitások ezért is jutottak arra a közös elhatározásra, hogy szabadkereskedelmi megál lapodást kötnek Horvátországgal és Szlovéniával, sőt rövidesen Jugoszláviával is. Ezeknek köszönhetően BoszniaHercegovinán keresztül gyakorlatilag elérhetővé válik az egykori jugoszláv belső piac csaknem egésze a lehetséges befektetők számára. A menekült kérdés, fejtette ki lapunk kérdésére Mladen Ivanics, hovatovább kizárólag gazdasági természetű. A politikai klíma megváltozása következtében elhárultak a visszatérés politikai akadályai, egyre több esetben sikerül rendezni az egyik fő feltételnek számító v agyonjogi kérdéseket. A legújabb adatok szerint BoszniaHercegovina egészében ez az arány 36 százalék,
