Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-01
9 törvény módot ad arra, hogy nem magyar nemzetiségűek is részesüljenek a kedvezményekben és támogatásokb an, tehát e tekintetben is egy befogadó törvényről van szó. Nem szeretnénk megosztani a családokat, ezért a törvény úgynevezett hozzátartozói igazolványt is ad azoknak, akiknek a házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal. Pintér Attila: Úgy tudni, hogy a magyar kormány olyannyira vigyázott arra, hogy a közigazgatási eljárását ne terjessze ki a szomszédos országokra, hogy az igazolványt is csak Magyarországon lehet majd átvenni. Itt hol lesz erre lehetőség? Szabó Tibor: A magyar igazolványt valószínűleg a határhoz legközelebb eső közigazgatási hivatalban lehet majd átvenni és van olyan elképzelés, hogy akik nem akarják Magyarország területén kívül maguknál tartani az igazolványt, lehessen Magyarországon egy megfelelő helyen letétbe helyezni. Ez azonban egye lőre tervezet, erre vonatkozóan természetesen számunkra mérvadó lesz az, hogy a határon túli magyar szervezetek milyen véleményt alakítanak majd ki. Pintér Attila: Beszéljünk most konkrétan a kedvezményekről. Vegyük elsősorban azokat, amelyek a magyar álla m területén vehetők igénybe, ezek talán a kisebb hányadát teszik ki a kedvezményeknek. Szabó Tibor: Kezdjük talán a kultúrával, hiszen a magyarság fennmaradása szempontjából a legfontosabb az, hogy a magyar kultúra befogadásának lehetőségét mindenki számár a megteremtsük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a határon túli magyarok a kulturális intézmények látogatása területén, a különböző ösztöndíjakhoz, díjakhoz való hozzáférés tekintetében azonos jogokat élveznek majd, mint a magyar állampolgárok. A másik n agyon fontos terület az oktatás. Az oktatási kedvezményeket úgy kell megszabni, hogy a Magyarországon megszerzett tudást, amely kedvező feltételekkel férhető hozzá a határon túli magyarok számára, otthon, a szülőföldön tudják kamatoztatni, ennek értelmében azok kapnak majd ösztöndíjat, akik különböző, inkább rövidebb távú képzésre érkeznek Magyarországra, tehát posztgraduális, egyetem utáni képzésre, pedagógusok továbbképzésére vagy az egyetemi tanulmányok során egykét szemeszteres, egykét féléves képzésr e. A magyarországi kedvezmények sorát lehet folytatni a munkavállalás lehetőségével, évi 3 hónapos időtartamra a határon túli magyarok kedvező feltételekkel vállalhatnak majd munkát. Ez a 3 hónap esetenként meghosszabbítható, hogyha az illetékes gazdasági miniszter ezt a döntést meghozza. Az egészségügy területén pedig arról van szó, hogy akik munkát vállalnak Magyarországon, társadalombiztosítási járulékot fizetnek, azok arra az időtartamra társadalombiztosítási ellátásban és egészségügyi ellátásban is rés zesülnek majd. Arról nincsen szó, hogy a határon túli magyarok felé a magyarországi társadalombiztosítási rendszer teljes egészében megnyitnánk. Pintér Attila: Tehát ez nem jelenti azt, hogy aki 3 hónapig itt dolgozott, az egész évben ingyenesen vehetné ig énybe az itteni ellátást? Szabó Tibor: Természetesen nem ezt jelenti, hanem azt, hogy amíg itt dolgozik Magyarországon, addig igénybe veheti az egészségügyi ellátást; illetve hosszabb távon tervezünk egy olyan speciális biztosító társaságot, amely kifejeze tten határon túli magyarok számára, önerő bevonásával, tehát saját befizetéseik alapján és természetesen magyar költségvetési hozzájárulással üzleti alapot nyújthat majd az ilyen jellegű szolgáltatásokra, de ez egy hosszabb távú program. Pintér Attila: Eln ök úr, beszéljünk akkor most a határon túlra kijuttatandó támogatásokról, a legismertebb talán és a legnépszerűbb is ez a 20 ezer forintos iskoláztatási támogatás, de gondolom azért ennél jelentősebb és hosszabb távra kiható tervek is készülnek? Szabó Tibo r: A határon túli magyarság megmaradása szempontjából talán az egyik legfontosabb dolog az, hogy magyar iskolába járjanak a gyerekek, különösen akkor, hogyha tudjuk azt, hogy minden harmadik határon túli gyerek jelen pillanatban nem az anyanyelvén
