Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-05
12 eredményei pozitívak, s reméli, hogy az elkövetkező időszakban tovább fejlődik a gazdaság. „Biztosítottam a (román) miniszterelnököt, hogy Magyarország támogatja Románia integrációs erőfeszítés eit” – fűzte hozzá Áder János. vissza E. Ferencz Judit A gyanakvás iskolái Nem kell lélekbúvárnak lenni ahhoz, hogy belássuk: a legtöbb viszony, barátság tartósságát és őszinteségét épp az határozza meg, hogy mennyi a felek közötti elhallgatott gyanakvás. Hiszen ez az, ami bármelyik felet olyan cselekvésekre késztetheti, amelyek a másiknak teljességgel érthetetlenek, és ekként újabb gyanakvások forrásai. Hiszen csak az gyanús, ami távoli, ködös, és a ráció eszközeivel nem bef ogható. A Sapientia kolozsvári megnyitóján Vasile Dâncu például arról beszélt, hogy a magyar magánegyetem „testközelből” már nem is annyira sértő a románságra nézve, és az adófizető kisebbség tagjai igenis jogosultak az efféle intézményekre. A megütött han got a mindig is remélt magyar – román barátság alaphangjaként is felfoghatjuk: az egyik fél némi önvizsgálat után belátta, túlzott gyanakvással kezelt egy jogos igényt, s most ezen hajlandó változtatni. Annál is furcsább viszont, hogy miközben a magyar – román barátság mindig is kényes pontjának tartott egyetemi kérdésben a normalitás jelei mutatkoztak, újabb „állásokat” vet be a gyanakvás. Néhány nappal azután, hogy Adrian Năstase az ország elé tárta gyanúját a romániai magyar sajtóval kapcsolatban (s ebben a Krónikát név szerint is megemlítette), máris megjelentek az első, lapunkat inkrimináló, „konkrét bizonyítékok” annak alátámasztására, hogy a gyanakvás nem volt megalapozatlan. Lám, pillanatig sem szabad megfeledkezni a „megfigyelésről”, ugyanis a magyar sa jtóban számos olyan vélemény kap teret, mely igenis alkalmas az együttélés megrontására. Ugyanez a gyanakvás élesztheti fel újra és újra a státustörvény iránti értetlenséget, az egymás utáni tárgyalások következetes eredménytelenségét. Ezek feloldásához ne m is inkább jó politikai érzék, hanem empátia szükségeltetne. A gyanakvások megkövesedését azonban még inkább elősegíti a demagógia, az ellenőrizetlen kijelentések és vélemények szajkózása. Akiknek minden mondat gyanús, melyben Trianon szerepel, akiknek a kisebbségek puszta jelenléte is fenyegetettséget jelent, azoknak nagyon nehéz az empátia nyelvén beszélni. Úgy tűnik, a román fél még mindig úgy gondolja, valamiféle európai döntőbíróra kell várnia ahhoz, hogy a két ország közötti kényes ügyek végre letisz tuljanak. Amikor ehhez talán az is elég lenne, hogy a felek egy olyan letisztult hangot üssenek meg, melyben a közeledés nem kényszerű és nem előírt, hanem valóban közös érdek. Amikor végre nem sértett kamaszok ülnek egy asztalhoz, hanem hibáikat is ismerő felnőttek. Papp Sándor Zsigmond Rosszul fordítottak Román sajtótámadás a Krónika ellen Terjedelmes cikkben intézett kirohanást a Krónika, valamint lapunk főmunkatársa, Demény Péter ellen a Monitorul – Curentul bukaresti médiakonszern által kiadott Mo nitorul de Cluj című kolozsvári román nyelvű napilap, valamint testvérlapja, a Curentul című, a román fővárosban szerkesztett országos napilap. A két kiadvány szóról szóra ugyanazt az írást közölte, a Curentul Eugen Ciufu, a Monitorul Vlad Cernea és Vasile Măgrădean aláírással. A Curentulban megjelent cikk az Adrian Năstase miniszterelnöknek igaza volt – Egyes romániai iskolákban magyarországi tankönyveket használnak, a magyar sajtó pedig mételyez címet viseli. A Monitorul írásának első két fejezete megegye zik a Curentulban közölt cikkel, de kiegészítették egy, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megnyitásával kapcsolatos résszel is, amelyben Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora nyilatkozik arról, hogy a magyar kormánytól kapott kétmilliárd forint mellett a román államtól is igényelne támogatást az intézmény
