Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-12
5 magyar népcsoportjai kezdenek magukra találni, és ha nem is ellentmondásoktól mentesen, de erősödött körükben a kultúrnemzeti összetartozástudat – fejezte be fejtegetését a Pázmány- egyetem tanára. vissza Nastase: Közöse n a státustörvény ellen Nemzetközi összefogást javasol a magyar státustörvény ügyében a román miniszterelnök. Adrian Nastase a bukaresti látogatáson tartózkodó Dragisza Pesics jugoszláv kormányfővel folytatott megbeszélésén sürgette a közös fellépést. M arkó Béla RMDSZelnök bírálta a román kormányfő kijelentését. Kifejtette: a magyar státustörvényről nem a román és a jugoszláv, hanem a román és a magyar kormány képviselőinek kell tárgyalniuk. Románia már korábban is nemzetközi összefogást sürgetett a mag yar státustörvény ellen. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár augusztus 28. és 31. közötti pozsonyi és belgrádi látogatásai ugyanezt a célt szolgálták. Az akkori megbeszéléseken Diaconescu szerint leszögezték: a három állam álláspontja a jogszabál yról rendkívül közeli. Az egyes országok által elvégzett elemzések bebizonyították: mindhárom ország a törvény megkülönböztető és területen kívüli jellegét kifogásolja, „főként a magyarigazolvány odaítélését”. A nemzetközi összefogást célzó akciókat a romá n külügyminisztérium nem tagadja. Victor Micula külügyi szóvivő kijelentette: eddig is folytattak az érintett államokkal konzultációkat a magyar státustörvényről. vissza Tibori Szabó Zoltán Átjárható a Mária Valéria híd „Európai ünnep” Párkányban és Esztergomban A magyar és a szlovák kormányfő tegnap ünnepélyesen felavatta az újjáépített Mária Valéria hidat, amelyet a második világháború végén robbantottak fel. A régi szépségét PHAREforrásból és a két ország költségvetéséből vi sszanyert létesítmény csaknem hat évtized múltán köti ismét össze Esztergomot Párkánnyal. Orbán Viktor az Európai Unió bővítési biztosának társaságában az utolsó kompjárattal érkezett a Duna túlsó partjára, ahol szlovák partnerén kívül több mint tízezer helyi és környékbeli lakos köszöntötte a vendégeket. A mintegy ötpercesre tervezett séta a kikötőtől a helyi városházáig mintegy fél óráig tartott, mert a lelkes tömegből szinte mindenki kezet akart fogni a politikusokkal. Mikulás Dzurinda a párkányi hídfő nél elmondott beszédében kifejtette: a hídcsonk évtizedeken át nemcsak a háborús pusztítások értelmetlenségét, hanem a szlovák – magyar viszony akkori állapotát is híven jellemezte. – Az újjáépített híd ugyancsak jelkép. A szlovákok és a magyarok gyökeresen megváltozott kapcsolatainak a szimbóluma. Egyúttal egymás iránti nyitottságra és további közeledésre ösztönzi a következő nemzedékeket. Ők olyan Európában élnek majd, amelyben a polgárok nem adják fel azonosságtudatukat, és fokozatosan levetkőzik traumáika t, kisebbrendűségérzetüket és előítéleteiket – hangsúlyozta a szlovák kormányfő. Orbán Viktor elsőként Mikulás Dzurindának mondott köszönetet, mert – ahogy hangsúlyozta – nélküle ez a híd nem épülhetett volna újjá. Ezután az Európai Uniónak fejezte ki hál áját, mert Brüsszel segítsége nélkül sokkal nehezebben haladhattak volna a munkálatok. – Európai ügyről van szó, hiszen hogy is akarhatnánk újraegyesíteni Európát, ha nem vagyunk képesek arra, hogy a folyó két partját összekössük. A mai hídavatás üzenet az Európai Uniónak is: azzal, hogy az utolsó roncshidat is eltakarítottuk, a második világháború itt is véget ért. A szlovákok és a magyarok lélekben is készen állnak arra, hogy az EU tagjaivá válhassanak. A tizenegy hónap alatt újjáépült híd a magyarok és a szlovákok közös sikere, amely újra azt bizonyítja, hogy a remény, a hit és a bizakodás mindig erősebb a kétségbeesésnél és a beletörődésnél. Az utolsó kompjárattal a múlt itt is véget ért. S most, amikor átsétálunk a hídon, mindenki érezheti, hogy a jövő elkezdődött – mondta Orbán. Günter Verheugen bővítési biztos egész Európa ünnepének nevezte az eseményt, mert a Mária Valéria azt jelképezi, hogy az Európai Unió közösségét nem elsősorban a kvóták, valamint a különböző egyezségek, hanem az anyagi és szelle mi együttműködés hídjai kötik össze. Ezután azt hangoztatta, hogy ami néhány évvel ezelőtt még távoli reménynek tűnt, az ma reális valóság. S annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország és Szlovákia 2004ben egyaránt az EU teljes jogú tagja les z. Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón a bővítési biztos közölte: a két kormányfővel időszerű biztonságpolitikai kérdésekről is tárgyalt, s egyetértettek abban, hogy kontinensünkön a szorosabb és hatékonyabb együttműködés egyik legjobb eszköze az Európa i Unió bővítése.
