Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-14
7 elnökének többszöri kijelentését. Az FKGP ideológiai terrorizmusnak minősíti Csurka István szavait, melyekkel "végleg kizárta magát és követőit a civilizált emberek köréből" - áll a párt elnökségének közleményében. Csurka István, a MIÉP elnöke kedden kijelentette: mély részvéttel vagyunk az ártatlan áldozatok iránt, és az anyagi pusztul ás is megdöbbentő, azonban a felelősséget természetesen az amerikai globalista politikának is viselnie kell, mert ez nem ártatlanul érte az Egyesült Államokat. A Magyar Fórum lapzártakor kapta a hírt a keddi támadásokról. Csurka István "gyors válaszában" k ifejtette: a világ elnyomott népei nem tűrhették válaszcsapás nélkül a globalizmus által rájuk rótt megaláztatásokat, a kizsákmányolást és a Palesztinában folyó tervszerű népirtást. Rendkívül sajnáljuk az ártatlan embereket, és a szenvedő emberek milliárdj aival együtt egy új, emberibb, kiegyenlítettebb világért kiáltunk - írja a MIÉP elnöke, a Magyar Fórum szerkesztőbizottságának elnöke. vissza MHösszeállítás A NATO döntése nem jelent magyar hadba lépést 20010914 (a nyomta tott MH cikke) A NATO szerdai döntése a kollektív védelem érvényesítéséről Magyarország számára még nem jelent konkrét katonai feladatokat. A döntés politikai jellegű volt, és ha az Egyesült Államok esetleg egy külföldi célpontok elleni katonai akcióhoz a NATO támogatását kéri, a többi 18 tagállam maga dönthet a segítség nemzeti formáiról. Ötvenhat éves léte alatt először döntött úgy a NATO tanácsa, hogy döntést hoz a washingtoni szerződés 5. cikkelye alapján. A szerda esti brüsszeli, nagyköveti szinten me ghozott döntés kimondja: ha bebizonyosodik, hogy a keddi amerikai merényleteket külföldről hajtották végre, akkor azt úgy kell értékelni, hogy az egyik NATOtagállamot agreszszió érte, és a NATO (Északatlanti Szerződés Szervezete) a szükségesnek tartott e szközök alkalmazásával megteszi az ellenintézkedéseket. Lapunknak nyilatkozó magyar diplomáciai források és nemzetközi jogi szakértők azonban rámutatnak, hogy jelenleg még nem ismert a merénylők kiléte, így a döntés a "zászló felmutatása", azaz a szolidari tás kifejezése az Egyesült Államokkal. Az amerikai nyomozások legfőbb gyanúsítottja Oszama bin Laden szaúdi milliárdos és az őt rejtegető, szélsőséges iszlamisták által vezetett Afganisztán. Ha kiderül, ki áll a terrortámadások mögött, akkor az Egyesült Á llamok eldöntheti, kérie a NATO segítségét. Magyar diplomaták szerint kérni is fogja. Ebben az esetben ismételten összeül a NATO tanácsa, konzultációs és egyetértési joggal. Itt minden döntést konszenzussal kell meghozni. Ha Washington igénybe szeretné v enni a szövetségesek közösen felajánlott segítségét, úgy először is saját magának kell kialakítani elképzeléseit az ellenlépésekről. A következő lépésben - amennyiben katonai akcióról van szó - megkezdődik a konkrét tervek kidolgozása, a szövetségesek pedi g előzetesen jelzik, mit tudnak a NATO rendelkezésére bocsátani. Forrásaink rámutatnak: a döntés nem azt jelenti, hogy adott esetben de facto háborúba kell lépnünk az Egyesült Államok oldalán. Ha az amerikai kérés megérkezne, a NATO egyetlen tagállama se m maradhatna ki a részvételből. Az egyes országok azonban maguk dönthetnek hozzájárulásuk formájáról, amely a jelképestől a totális részvételig terjedhet. Az amerikai kérés azonban nyilván konkrét feladatokra szólna. Magyarország azzal, hogy a NATO tagjává vált, teljes haderejével az északatlanti szervezet hadi gépezetének a része. A magyar hadseregnek azonban vannak a NATO számára bizonyos szituációkban nem használható elemei. Ezek egy része nincs modern állapotban. A Jugoszlávia elleni légicsapásban Magy arország a légterét, légibázisait és logisztikai segítséget ajánlott fel az akcióhoz. A magyar fegyveres erők külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról szóló döntéshez a magyar ország gyűlés jelen lévő képviselőinek kétharmada szükséges. Széles koalíció az Egyesült Államok mögött Egyre több adat utal arab kapcsolatra a keddi terrorcselekményekkel kapcsolatban. Az amerikai bűnüldöző hatóságok tegnap több, arabként azonosított embert is nyomozati őrizetbe vettek - egyelőre tanúként. Két egyesült arab emirátusbeli férfit azonosítottak azok közül, akik a repülőgépek eltérítésében valószínűleg részt vettek. Példátlanul széles nemzetközi koalíció kezd kibontakozni Bush elnök mögött a merén yletek nyomán. Putyin orosz elnök meg kívánja kettőzni a terrorizmus elleni együttműködést az USAval és a NATOval, és Kína is hasonló támogatást ígért. Eközben Afganisztánban nő az aggodalom egy amerikai válaszcsapás miatt, ezért Kabult már nemcsak a kül földiek hagyták el, hanem a lakosság is menekül. Kabul környékén lövészárkokat és fedezékeket ásnak, a muzulmán kiképzőtáborokat bezárták. vissza Nagy Iván Zsolt, Újvári Miklós Egységes kisebbségek
