Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-12
6 A magyar miniszterelnök vendéglátója a kétoldalú megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a két ország közö tt nincs semmilyen vitás, nyitott kérdés. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban Schröder dicsérte Magyarország előrehaladását, és megjegyezte, hazánk kétségkívül a tagjelöltek legszorosabban vett élcsoportjához tartozik. A csatlakozási tárgyalásokró l szólva a kancellár megköszönte Magyarország rugalmasságát, amelyet a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos fejezet tárgyalásakor tanúsított, és amellyel e kényes fejezet lezárását lehetővé tette. Orbán Viktor szintén e sok vitát hozó kérdéskör befejezé sét tekintette kiemelendő pontnak. Szerinte a fejezet kompromisszumos, mind a magyar, mind a német polgárok számára megfelelő lezárása lélektani áttörést hozott a csatlakozási tárgyalásokon. A magyar nagykövetség épületének ünnepélyes megnyitásán Prőhle G ergely nagykövet köszöntője után Martonyi János és Joschka Fischer magyar, illetve német külügyminiszter mondott beszédet. Orbán Viktor a német kancellárral folytatott megbeszélés, illetve a nagykövetség megnyitása mellett több kétoldalú találkozón vett r észt, ezek közül elsőként Angela Merkellel, a CDU elnök asszonyával folytatott konzultációt. A miniszterelnök tájékoztatta Merkelt a nemrég megkötött Fidesz – MDFmegállapodásról. A CDU vezetője ezt üdvözölte, és megjegyezte: szerinte ez jó alap lehet isméte lt választási győzelméhez. Merkel úgy véli, hogy pártja már túl van a nagy válságán, a CDU támogatottsága nő, és az elnök asszony bízik abban, pártja jövőre a választások után visszaszerzi Németország irányítását. A magyar kormányfő eszmecserét folytatott Walther Trögerrel, a Német Olimpiai Bizottság elnökével. Tröger a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva a budapesti esélyekről megjegyezte: Magyarország az olimpián érmet nyert nemzetek örök rangsorában a kilencedik helyen áll, és az előtte álló nyolc ország mindegyike rendezett már olimpiát. A német olimpia mozgalom vezetője szerint Budapest esélyét növelheti, hogy régiónk még nem volt a nyári játékok házigazdája. Októberben tájékoztatják a határon túli szervezeteket Alakul a magyar igazolvány A határon túli szervezetek várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) októberben esedékes ülésén kapnak tájékoztatást a státustörvény végrehajtása kapcsán formálódó rendeletekről. Egyelőre még nem dőlt el, okmány vagy kártya formátumú lesz a "magyar igazolvány". Jakab András, a Határon Túli Magyarok Hivatal ának főtitkára lapunknak úgy nyilatkozott: több verzióról folynak a tárgyalások. Az Országgyűlés által a szomszédos országokban élő magyarokról tavasszal elfogadott törvény szerint azok a határokon túl élő magyarok, akik annak vallják magukat, egy úgynevezett magyar igazolványt kapnak, amellyel több kedvezményhez juthat nak magyarországi tartózkodásuk alatt (például három hónapos munkavállalás, négyszer ingyen utazhatnak, ingyenesen látogathatják a múzeumokat). Jakab András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: az illetékes tárcák a c élszerűség és tartósság alapján döntik el, milyen formát kap az igazolvány, azaz kártya vagy hagyományos okmány jellegű lesze. A főtitkár szerint a kérdés azért fontos, mert ezekbe a biztonsági okmányokba -- amelyeket kizárólag a Belügyminisztérium állít ki -- vállalatok, intézmények is tehetnek bejegyzéseket. A Belügyminisztérium úgy tájékoztatott: az ezzel is foglalkozó rendelet néhány héten belül megszületik. Lapunk úgy értesült, a határon túli magyar szervezetek a Máér t októberre összehívandó tanácskozásán kapnak tájékoztatást a státustörvény végrehajtásáról szóló rendeletről. Ez a jogszabály tartalmazza többek között azt is, ki hol veheti majd át az igazolványt. Maga a folyamat akár tíz évig is eltarthat. Az előzetes b ecslések szerint a környező országokban élő 33,5 millió magyar közül várhatóan 2,22,6 millióan folyamodnak ilyen dokumentumért. Az igénylések elbírálására a határon túli szervezetek összesen 25 irodát nyithatnának, amit a Külügyminisztérium 555 millió forinttal támogatna. A tárca korábbi hatástanulmánya szerint egy iroda napi ötven, évente tízezer ügyfelet fogadhatna, így a 25 hivatal 250 ezres évi kapacitással működne. A Külügyminisztérium azzal számol, hogy az igazolványért folyamodók 3035 százaléka, mintegy 750 ezer fő venné ténylegesen igénybe venné a kedvezményeket. A státustörvény végrehajtása egyébként mintegy
