Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-29
9 A külföldön élő ukránokkal való kapcsolattartás erősítése a függetlenség elnyerésének szinte az első pillanatától kezdve az állampolitika egyik prioritásává lépett elő Ukrajnában. A kérdés jogi szabályozásának a lehetősége, illetve a szükségessége azonban csak jóval k ésőbb, az ukránok második, négy éve Kijevben megrendezett világtalálkozóján vetődött fel. Nemrég került a kijevi parlament elé a nemzetiségi és migrációs állami bizottság által elkészített, immár harmadik törvénytervezet, ám azt egyelőre nem tudni, hogy valójában mikor lesz belőle teljes értékű jogszabály. Ellenben augusztus közepén, az ukránok harmadik világtalálkozójának küszöbén már életbe lépett az a kormányrendelet, amely leegyszerűsíti az ukrán származású külföldiek beutazási rendjét Ukrajnába. Míg korábban az érintettek hat hónapra szóló vízumot válthattak ki, ezentúl a többszöri beutazást lehetővé tévő vízum változatlan áron, már öt évre szól. Ami viszont az elfogadás előtt álló státustörvényt illeti, egyelőre annyi tudható róla, hogy a határon tú l élő ukránok identitásának megőrzése szempontjából fontos dokumentum szellemében és az általa nyújtott kezdvezményekben hasonlít majd a magyar parlament által elfogadott és szabályozott jogszabályhoz, de több tekintetben eltér majd tőle. A törvény hatálya például nem terjedne túl Ukrajna határain, s az esetleg kiadott igazolvány nem szolgálna személyazonosítóként. A társadalmi szervezetek nem rendelkeznének ajánlási jogokkal, mivel az elképzelések szerint a határon túli ukránok számára az igazolványt a kon zulátusok állítanák ki, nyilatkozat és származási bizonyítvány alapján. Az ország határain belül viszont gyakorlatilag teljesen azonos jogkörökkel rendelkeznének a határon túli, illetve az anyaországi ukránok, beleértve a munkavállalást, az oktatást és az egészségügyi ellátást is. A törvény jogalanyai egyedül a politikai életből lennének kirekesztve, nem vehetnének részt a hazai választásokon. vissza Kisebbségek képviselete A tervezettől több önkormányzat elhatárolódott 2001. szeptember 29. 1:00 Tar Zsuzsanna Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke szerint még ebben a választási ciklusban el kell fogadniuk az Országgyűlés pártjainak azt a kezdeményezést, amely nemz etiségi delegáció intézményének törvénybe iktatását javasolja. A kezdeményezést egyhangúlag elutasította a horvát és a cigány országos önkormányzat, szerintük csakis a teljes jogú parlamenti képviseletet lehet elfogadni. A német önkormányzat közgyűlésen dö nt az esetleges csatlakozásról vagy elutasításról. Tíz országos kisebbségi önkormányzat elnöke azzal a kéréssel fordult az Országgyűlés pártjaihoz a napokban, hogy a nemzetiségi delegáció intézményének törvénybe iktatásával
