Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-29
6 Az pedig nemzetközi jogi kérdés, hogy fegyveres támadásnak minősülte a szeptember 11i terrortámadás vagy sem. - Vagyis hogy háborús cselekmény volte? - Én azt hiszem, a tekintetben, hogy fegyveres támadás volt vagy sem, az ENSZalapokmány és a NATOt létrehozó Washingtoni Szerződés szóhasználatából kell kiindulni. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi jog alakul, fejlődik, és mind a Biztonsági Tanács, mind a NATO Tanácsa fegyveres támadásnak értékelte ezt a terrortámadást. Ez azt jelenti, hogy a megtámadottat, jelen esetben az Egyesült Államokat megilleti a jog az egyéni és a kollektív önvédelemhez. Hogy ez klasszikus értelemben vett háborúe vagy sem, szerintem n em ez a lényeg. Való igaz, hogy az amerikai elnök háborúról beszél. Szélesebb értelemben háború lesz az egész emberiség és a nemzetközi terrorizmus között. Ez évekig, évtizedekig tarthat. De hát azért itt nem arról a háborúról van szó, amit mi általában vé ve elképzelünk, páncélosokkal, gyalogsággal, légitámadásokkal. Azt hiszem, nekünk itt, Európában nem kell a háború szót használni, ugyanakkor látni kell, hogy hosszú küzdelem lesz. Ennek a küzdelemnek az a célja, hogy a nemzetközi terrorizmust kiiktassuk a z életünkből, kiiktassuk a félelmet, a kockázatokat, amelyek most látványosan realizálódtak. - Egyetért ön azzal a meghatározással, hogy a terrortámadások pillanatától kezdve egy új világban élünk, egy egészen más világban élünk, mint az azt megelőző idősz akban? - Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a terrortámadás új szakaszt nyitott. Terrorizmus eddig is volt. Ilyen óriási áldozatokkal járó terrorcselekményre nem volt példa, ugyanakkor évek óta azt mondjuk, hogy ez a kockázat fennáll. Beszélünk a nemzetköz i terrorizmusról, a nemzetközi bűnözésről, beszélünk a biológiai és vegyi fegyverek elterjedésének a veszélyeiről, arról, hogy mi történik, ha terrorista csoportok kezébe kerülnek ilyen és hasonló eszközök. A téma ismert, a veszély ismert, annyira, hogy fo glalkoztunk is vele 1999ben Washingtonban, amikor elfogadtuk a NATO új stratégiai koncepcióját. Most bekövetkezett a tragédia. 2001. szeptember 11re mindig emlékezni fogunk. Visszatérve az előző kérdéshez, átalakul a háború fogalma, a hadviselés fogalma, hiszen új veszélyek ellen kell harcolni. Ez a harc nem területszerzésről, nem is területvédelemről szól, személyeket kell támadni és adott esetben azokat megsemmisíteni, annak érdekében, hogy a kockázat ne váljon valóssággá. Ez a folyamat része a globaliz áció egyik elemének, a delokalizációnak, ami alatt a földrajzi hely jelentőségének a csökkenését értjük. - Említette, hogy mindenki emlékezni fog erre a napra. Miniszter úr hol és hogyan szerzett tudomást erről a terrortámadásról? Hogy élte meg a híreket? - Berlinben voltam. Megnyitottuk az új magyar nagykövetséget, ünnepi beszédek hangzottak el, rendkívül jó volt a hangulat. Délután a gazdasági fórumon a magyar miniszterelnök után éppen az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős biztosa tartott be szédet, amikor kaptam egy kis cédulát. Az állt rajta, hogy repülőgépekkel támadás történt a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon ellen. Abból a pár sorból nem derült az ki, hogy ezek utasszállító repülőgépek voltak. Ennek ellenére megdöbbentő volt az eg ész, éreztük, hogy nagyon nagy baj van. - Akkor már egyértelmű volt, hogy haza kell jönni? - Folyamatosan érkeztek a hírek, a miniszterelnök perceken belül beszélt a nemzetbiztonsági kabinet elnökével, Pintér Sándorral, aki tájékoztatta a helyzetről. Beszé lt a köztársasági elnökkel. Természetesen a németekkel is kapcsolatban voltunk. A további programok elmaradtak, a magyar miniszterelnök különgépével hazajöttünk. Estére már lehetett érzékelni a tragédia méretét, de még nyitva maradt a kérdés, hogy vége vane ennek a sorozatnak vagy nincs. Jóllehet a jelentések arról szóltak, hogy valószínűleg vége van, én ebben nem voltam biztos. Később kiderült, hogy talán megakadályoztak néhány további cselekményt is. - Új típusú, újfajta kockázatokról tett említést. Magy arország viszonylag fiatal NATOtagállam. Belépésünk után rögtön lezajlott a déli határainknál egy háború, most megint egy új típusú fenyegetettség vesz minket körül. Ön szerint NATOtagállamként Magyarország nagyobb biztonságban van jelenleg, sem mint szö vetségen kívüli államként lenne? - Én általában véve nagyon szilárdan meg vagyok arról győződve, hogy biztonságunk nagyobb, nemcsak a hagyományos kockázatokkal, tehát a területünk elleni támadással szemben, hanem az új típusú kockázatokkal szemben is. Ilyen szempontból is lényeges a NATO Tanács döntése, ami fegyveres támadásnak minősítette ezt a merényletet. Ez tudniillik azt jelenti, hogy az ötödik cikkely érvénybe lép és alkalmazni kell a kollektív védelem elvét. - A NATO gyorsan reagált jogipolitikai értelemben... - A Tanács már másnap meghozta a döntést.
