Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-24
3 amelyben nevén nevezné a terroristaszervezeteket és az őket támogató á llamokat. Ezzel összefüggésben Washingtonban egy befolyásos szenátor szájából elhangzott, hogy Irak is a készülő amerikai válaszcsapás célpontjai között lehet. A katonai megtorlásról tehát már döntöttek, s minden bizonnyal a visszaszámlálás is elkezdődött. Ezt valószínűsíti, hogy amerikai katonai gépek szálltak le egy Taskent melletti repülőtéren, és megérkeztek azok az amerikai harci helikopterek is, amelyeket korábban egy üzbég – NATO hadgyakorlatra szántak. A tádzsik elnök szintén együttműködési készségét hangoztatta, s alighanem egy középázsiai országból indították azt a pilóta nélküli felderítő gépet is, amelynek lelövéséről a tálibok számoltak be. Brit lapértesülések szerint egyébként megvolt az első fegyveres összecsapás Afganisztánban a terrorista mer ényletek első számú gyanúsítottja, Oszama bin Laden nyomait kereső angol kommandó és tálib harcosok között. Washington egyébként nem hisz annak a kabuli hírnek, miszerint a tálib vezetésnek nincs tudomása Bin Laden tartózkodási helyéről. Az USA feloldotta a Pakisztánnal és Indiával szembeni szankciókat, amelyeket korábban a két ország atomrobbantási kísérletei miatt rendeltek el, jelezve, hogy mindent a tálib rezsim megdöntésének és Bin Laden kézre kerítésének rendel alá. Szorul a hurok Afganisztán körül Helms szenátor Irakellenes akciókat is elképzelhetőnek tart Vasárnap folytatódott az amerikai erők összpontosítása az Afganisztán körüli térségben. Eközben Bush elnök újabb dekrétum kiadására készül, amely megnevezi a terrorista szervezeteket és támogató országokat. Egy befolyásos szenátor szerint Irak is az első célpontok között szerepel. A katonai megtorlásról már döntöttek, már csak az a kérdés, mikor értesül a világ arról, hogy megkezdődtek a hadműveletek a középázsiai országban. Az amerikai felvonul ás utolsó szakaszába érkezett: száznál több harci gép áll bevetésre készen, miközben a távolabbi bázisokon a B – 52 és B – 2 távolsági bombázók és légi utántöltő gépek várakoznak. A korábbi cáfolatokat cáfolva megerősítették: amerikai katonai gépek szálltak le egy Taskent melletti repülőtéren, és megérkeztek azok az amerikai harci helikopterek is, amelyeket egy korábban tervezett üzbég – NATO hadgyakorlaton vesznek részt. Az amerikaiakkal való terroristaellenes együttműködési készségét hangoztatta most már a tádz sik elnök is. Valószínűleg valamelyik középázsiai posztszovjet köztársaságból indították azt a pilóta nélküli felderítő gépet, amelynek lelövéséről a tálibok beszámoltak, s amelynek elvesztését a Pentagon elismerte. Korábban azt közölték, hogy a Predator típusú eszköz a CIA tulajdona volt. A katonai akció egyik főszereplője minden bizonnyal Pakisztán lesz. Feltételezik, hogy az amerikaiak már ott vannak az afgán határhoz közeli kiválasztott támaszpontokon. Az amerikai hatóságok nem tartják hitelesnek azoka t a tálib híreszteléseket, hogy Oszama „eltűnt az országból”, s a maguk részéről azt feltételezik, hogy a terrorista vezér valamelyik déli tartományban, barlangokban kialakított rejtekhelyen tartózkodik. Eközben az USA és az oroszok közösen láttak hozzá a tálibok ellenfeleinek felfegyverzéséhez és katonai támogatásához. Washingtonban úgy tudják, hogy az oroszok nagy mennyiségű olcsó fegyverzetet szállítanak az Északi Szövetség 15 ezer törzsi harcosának. Az amerikaiak szintén segítséget ígérnek. Kína is beka pcsolódott a tálibellenes koalícióba, szakértői Washingtonba érkeznek, hogy megosszák információikat. Kína nyugati, muzulmánok lakta tartományaiban évek óta ténykednek szeparatista erők, amelyek állítólag szintén Oszama bin Ladentől és a táliboktól kapnak támogatást. A katonai akciót feltehetően hátráltatja az amerikai vezetés belső vitája. Úgy tudni, hogy a külügyminisztérium a támadást Afganisztánra és Oszama szervezetére korlátozná, míg a Pentagon felhasználná az alkalmat arra, hogy a terrorizmus valamen nyi feltételezett támogatójára lecsapjanak az arab világban. Jesse Helms, befolyásos republikánus szenátor azt mondta a CNNben, hogy szerinte az USA „közel áll egy Irak elleni támadáshoz”. Az afgán beavatkozás egy sor dilemmát vet fel. A menekültek így is folyamatosan áramlanak a szomszéd országok felé. Ha szétvernék a jelenlegi rezsimet, akkor valahogy gondoskodni kellene az éhező milliók ellátásáról, a belső vérengzés megfékezéséről. Ez teljesíthetetlen feladat az amerikai katonaság számára. Szomáliában jóval kisebb területen sem tudták megoldani a segélyszállítmányok biztonságos elosztását. Az amerikai gazdaság továbbra is betegeskedik. Az amerikaiakat egyremásra szólítják fel, hogy hazafiasságuk bizonyítékaként vásároljanak, élesszék fel a betegeskedő szórakoztató- és szállodaipart, a dollármilliárdokra szoruló légitársaságok forgalmát. A merénylet után több nagy tömegrendezvényen lépnek fel az amerikai filmvilág sztárjai, a Metropolitan opera művészei az áldozatokkal való szolidaritás jegyében. Ilyen v olt tegnap New Yorkban a Yankee stadionban is.