Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-19
5 A tárgyalást követően a magyar társelnök, Lőrin cz Csaba, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy a 2002es prágai NATOcsúcson az arra felkészült országok meghívást kapjanak a szervezetbe. Lőrincz Csaba hozzátette, hogy ehhez Budapest minden politikai és gyakorlati támogatást kész megadni. „Románia kellőképpen felkészült a NATOtagságra, ezért nagy reményeket fűzünk a prágai csúcshoz” – hangsúlyozta a szakbizottság román társelnöke, Mihnea Ioan Motoc, a román külügyminisztérium államtitkára. Mint mondta, örömmel veszik, hogy Magyarország támogatja a legfelkészültebb államok felvételét. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy Budapest továbbra is elsősorban szomszédainak a NATOtagságát szorgalmazza. Az európai uniós csatlakozás terén Románia igyekszik behozni a lemaradását, és számít arra, hogy hasznát veheti azoknak az eredményeknek, amelyeket Magyarország már elért – ecsetelte az államtitkár. A román – magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségvédelmi szakbizottságának múlt heti ülése egyébként jövő hétfőn B ukarestben folytatódik. Ennek magyar társelnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke lapunknak elmondta: folyik az intenzív egyeztetés a bizottság jegyzőkönyvének tartalmáról és a státustörvény végrehajtása körüli kérdésekről. vissza A mechanizmus módszertana 2001. szeptember 19. 1:00 Löffler György Németh Zsolt Tallinnban minap elmondott beszédében, amelyben keményen támadta Közép- és KeletEurópa posztkommunista pártjait (a posztbrezsnyevista baloldalt), félreérthetetlenül utalt a Magyar Szocialista Pártra. Érthető, hogy a beszéd indulatokat váltott ki a szocialistákból, ha arra gondolunk, a múlt év végén még Orbán Viktor is foglalkozott egy parlamenti felszólalásában azzal, hogy a baloldali és liberális e llenzék képviselői külföldön hogyan igyekeznek tudatosan rossz fényt vetni az országra és a kormányra. Egy polgári kormány első embere természetesen nem tévedhetetlen és csalhatatlan tekintély, de mivel államtitkárként Németh Zsolt a kormányfő hivatali alá rendeltje, hadd hivatkozzak arra is, hogy Baló Györgynek adott egyik interjújában a miniszterelnök a hazai politikai paletta mindkét szélső pontját, a MIÉPet és a Munkáspártot a politikai rendszer „demokratikus” szereplői közé sorolta. Az MSZPnek persze ettől függetlenül megvan a demokratikus legitimitása: a politikai élet alkotmányos szereplője, amely törvényesen került hatalomra, és a választási vereség után annak rendje szerint átadta a hatalmat. A Némethügynek ugyanakkor van egy igen tanulságos előzm énye. Németh Zsolt volt az, aki 1990ben azt találta mondani egy gyűlésen, hogy „a választásokon agyagba kell döngölni a kommunistákat”. Ez a megfogalmazás valóban nem volt szerencsés, de csak arról szólt, hogy súlyos vereséget kell mérni a kommunistákra. Utóbbiak viszont kapva kaptak az alkalmon, és egy nyelvpolitikai húzással (a „választásokon” szó elhagyásával) azt bizonygatták, hogy a Fidesz az ellenfelei fizikai megsemmisítésére törekszik. (Lásd ehhez Grósz Károly hírhedt sportcsarnoki beszédét a fehér terrorról és Orbán Viktornak a Nagy Imretemetésen mondott beszéde miatti „orbánuizását”.) Az, hogy az MSZP most érthetően indulatos, nem feledtetheti, hogy Horn Gyula miniszterelnök 1998ban, a választási kampányban kétségbe vonta, hogy lenne Magyarország on európai jobboldal. Amivel a komplett ellenzéket kirekesztette a legitim és demokratikus jobboldal szalonjából. Ennél pikánsabb volt az az észrevétele, hogy a jobboldali ellenzék miatt nem is volt értelme a rendszerváltozásnak. Kovács László pártelnöknek meg az volt a meggyőződése, de már a választási vereség után, hogy Orbán Viktor délamerikai (chilei? dominikai?) típusú, tekintélyuralmi rendszert épít ki… Itt a témát akár le is zárhatnánk azzal, hogy a baloldali lapok nem kapkodtak levegő után Kovács gyűlöletbeszéde miatt (mint most, a Némethbeszéd kapcsán), és külügyminiszterként Kovács sem határolódott el Horn Gyulától, még utólag sem, mert felelőtlen kijelentése miatt az európai demokratikus szalonból kitessékelhetik Magyarországot. Most viszont Ko vács rájött, hogy a Fidesz egypártrendszert akar azzal, hogy a baloldal képviseletére is igényt támaszt. A dolog érdekessége, hogy Németh Zsolt kifejezetten kétpártrendszert említett tallinni előadásában, ami a politikai realitások alapján azt jelenti, hog y a másik párt az MSZP vagy az általa vezetett baloldali blokk. Kovács reakciójából kommunikációs stratégiaváltás olvasható ki. Amíg nem sűrűsödtek az események a kisgazdák körül, és Torgyánék nem váltak a koalíció leggyengébb láncszemévé, a szocialisták a z FKGP leválasztásával kísérleteztek. Ezt váltotta fel az, ami a nyilvánosság minden zugából hallható: Orbán Viktor „szabadította rá” az országra Torgyánt. Kovács és a tőle független sajtó szerint most a Fidesz lenyelte az MDFet, szétbomlasztotta a kisgaz dapártot, és korábban felszámolta a KDNPt. Kovácséknak tehát örülniük kellene, hogy az ő logikájuk szerint a Fidesz megmenti az országot a kisgazdáktól, ehelyett inkább fájlalják a kisgazda egység hiányát. Az MDF iránti empátiájuk nyilvánvalóan átlátszó, ha arra gondolunk, hogy az MDF a Fidesszel kötött megállapodás nélkül nagy valószínűséggel eltűnt volna a politikai porondról, de úgy, hogy a demokrata fórumra leadott listás szavazatok egy részét az MSZP javára írták volna. A KDNP „felszámolása” mindaddig nem okozott traumát a szocialistáknak, amíg a felszámolás utáni maradék Giczy vezetésével az MSZPvel működött volna együtt. Elismerem, hogy választási és pártérdekeiket sérti, hogy a Fidesz a baloldali értékeket félti a posztkommunistáktól, de ezért nem a legbölcsebb az egypártrendszert emlegetni. A szocialista dialektika szerint a baj katasztrofális. Németh Miklósnak, a magyar Tony Blairnek ugyanis az lett volna a – szocialisták
