Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-18
4 Az afganisztáni iszlám vezetők nagytanácsa ma dönti el, az országban maradhate Bin Laden. Ezt Mohammad Omar molla, a tálibok vezetője határozta el. Bin Laden egy katari tévécsatornának nyilatkoz va ismét cáfolta, hogy bármi köze lenne a múlt keddi amerikai terrorcselekményekhez. Mint mondta, már hozzászokott, hogy Washington mindig őt vádolja, olyankor is, amikor az USA más ellenségei cselekednek. Közben az ITARTASZSZ azt jelentette, hogy a tálib vezetés elrendelte Afganisztán légterének lezárását: bármilyen berepülő gépet megpróbálnak lelőni. Állítólag jelentős fegyverzetet vontak össze a pakisztáni határ körzetében, ahonnan a berepülő gépek várhatók. Egyes jelentések szerint a tálibok Scud típus ú, szovjet gyártmányú föld – föld rakétákat is telepítettek. Pakisztán, amely szombaton „teljes támogatást” ígért a nemzetközi terrorizmus elleni fellépéshez, megkezdte afganisztáni határának lezárását. Hírek szerint Musarraf elnök Kínába és SzaúdArábiába t ervez villámlátogatást, ám e sorok írásáig még nem erősítették meg, hogy megérkezett volna Pekingbe. Hétfőn is folytatódott az afgánok menekülése a nagyobb városokból, ám Irán után már Pakisztán is bejelentette, hogy lezárta a határátkelőket. A pakisztáni rendőrséget és katonaságot megerősítették a menekülttáboroknál, amelyek már eddig is majd másfél millió embert fogadtak. Iszlámábád szeretné féken tartani az indulatokat, félő ugyanis, hogy az Afganisztán elleni katonai büntetőakciók esetén felerősödik az Amerikaellenes érzelem a fundamentalista, a szent vallási háborút hirdető iszlám hivők körében. Ilyen tüntetésekre hétfőn már nemcsak menekülttáborokban volt példa, hanem Iszlámábádban is. Musarraf tábornok elnök tegnap politikai pártok vezetőinek és vall ási csoportosulások képviselőinek indokolta a kormány döntését az amerikai kérés teljesítéséről, ám megnyugtatásként kijelentette, hogy Pakisztán nem vesz részt semmilyen katonai akcióban Afganisztán ellen. A tálibok viszont háborúval fenyegették meg minda zokat az iszlám országokat, amelyet készek támogatni az amerikai büntetőcsapást. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője elítélte a múlt keddi terroristaakciókat, de egyúttal az Afganisztánra lesújtó esetleges amerikai válaszcsapá sok ellen is felemelte szavát. Hétfő este vallási vezetőkkel találkozva kijelentette: Irán elítél minden Afganisztán ellen tervezett katonai akciót, mert ez újabb emberi katasztrófákat idézne elő. Ha az Egyesült Államok pakisztáni jelenlétével és katonái A fganisztánba küldésével akarja növelni hatalmát, akkor szerinte a helyzet romlásával kell számolni. A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint hétfőn az Aegis rakétarendszerrel felszerelt Curtis Wilbur és Cowpens hadihajók elhagyták a yokosukai amerikai haditengerészeti bázist. Ugyancsak távozott egy meg nem nevezett tengeralattjáró, amely néhány napja a bázison tartózkodott. Illetékesek elzárkóztak a hadihajók céljának közlésétől. Az Indiaióceánon tartózkodik már a Kitty Hawk – egyike az USA tizenkét re pülőgéphordozójának – , amely szintén Yokosukán szokott állomásozni a csendesóceáni flotta részeként. Más kérdés, hogy a 7. flotta annak idején nem töltött be komoly szerepet az öbölháborúban. A délkeletázsiai térség országai – így az ASEAN nevében a tha iföldi külügyminiszter – visszafogottságra, megfontoltságra, alapos helyzetértékelésre szólították fel Washingtont a büntetőcsapás megkezdése előtt. Várhatóan hasonló kérést terjeszt elő Megawati Sukarnoputri, Indonézia, a világ legnépesebb muzulmán ország ának elnök asszonya, aki hétfőn indult amerikai látogatásra. Az esetleges terroristakapcsolatok utáni nyomozás a Fülöpszigetektől kezdve majd valamennyi délkeletázsiai országon áthúzódik. Még a Kínához tartozó Makaón is őrizetbe vettek hét pakisztánit, a kikkel kapcsolatban az első hír az volt, hogy állítólag megtorló bombarobbantást terveztek volna Hongkongban. Később ezt illetékesek cáfolták. vissza Ortutay L. Gyula Bin Laden Romániának is hálás A román kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy Románia valóban a hírhedt terrorista, Oszama bin Laden pénzügyi birodalmához tartozotte – közölte Adrian Nastase román miniszterelnök. Nastase azzal kapcsolatban nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek, hogy előkerült az az interjú, amel yet a brit The Sunday Times készített 1996ban Bin Ladennel. Az interjúban a terrorista elmondta, hogy az őt pénzügyileg támogató szervezet tizenhárom országra terjed ki. Ezek között Albániát, Malajziát, Pakisztánt, Hollandiát, NagyBritanniát, Romániát, O roszországot, Törökországot, Libanont és Irakot említette név szerint. A román kormányfő hangsúlyozta, hogy nem tudja, milyen alapon nyilatkozott Romániáról Oszama bin Laden, de számításba kell venni az 1996ban elhangzottakat. – Azt hiszem, a titkosszolgá latok már dolgoznak ezen az információn – tette hozzá. Az öt évvel ezelőtti interjúval kapcsolatban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményt tett közzé, amelyben azt hangsúlyozta, 1990 (vagyis a rendszerváltás) után a törvény szigorú tiszteletben tartá sával alakultak iszlám nem kormányzati szervezetek. Ezek kezdetben a Romániában tartózkodó muzulmán arab állampolgárok szövetségeiként működtek. Az SRI szerint ezek az iszlám szervezetek „rövid időn belül kiterjesztették figyelmüket” a főként Dobrudzsában élő török – tatár nemzeti kisebbség tagjaira. Vallási propagandaanyagokat osztogattak, mecseteket építettek, és vallási oktatást indítottak.
