Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-03
4 Október 11én adják át az esztergomi Mária Valéria hidat Magyarország és Szlovákia kormányfője nyitotta meg szombaton Békéscsabán a Szlovák Köztársaság főkonzulátusát. Az eseményre Szlovákia nemzeti ünnepén, az alkotmány napján került sor. A miniszterelnökök kitértek a kétoldalú kapcsolatok számos aktuális kérdésére, elhangzott például, hogy október 11én együtt adják át a forgalomnak az Esztergom és Párkány között újjáépített Dunahidat is. Mikulás Dzurinda – aki az egy nappal korábban az autókonvoját ért jugoszláviai baleset dacára tartotta magát az előre egyeztetett programhoz – helikopterrel érkezett Pozsonyból. Békéscsaba repülőterén a város vezetői mellett szép számban sorakoztak fel a helyi szlovákság képviselői is, akik magyar és szl ovák népdalokkal köszöntötték a vendéget. Dzurinda a városközpontban újjáépített Angyalos kútnál találkozott Orbán Viktorral, akivel együtt leplezte le a település történetében fontos szerepet játszó műalkotást, majd több mint félmillió forint értékű, jelk épes csekk átadásával járult hozzá a békéscsabaiak városszépítő elképzeléseinek megvalósításához. Ezután a politikusok a Derkovits sor 7. szám alatti villához hajtottak, amelyben a főkonzulátus helyet kapott. Stefan Markus budapesti szlovák nagykövet az eg ybegyűlteknek bemutatta Stefan Dano főkonzult és Ladislav Tischler konzult. Mindkét kormányfő örömét fejezte ki a kapcsolatok jó ütemű fejlődése felett, amelynek eredménye a legújabb szlovák külképviselet megszületése is. Orbán bejelentette, hogy szlovák k ollégájával együtt október 11én adják át az esztergomiaknak és a párkányiaknak az újjáépült Mária Valéria hidat. Az időpont azért is kedvező, mert a rá következő napon tartják a párkányi SimonJúda búcsút és vásárt, amelyre akkor már a magyarországi érdek lődők is a hídon át mehetnek. Mind a főkonzulátus avatásán, mind a békéscsabai városháza udvarán tartott sajtótájékoztatón Orbán aláhúzta a két ország infrastrukturális kapcsolatai erősítésének jelentőségét, kiemelve a Miskolc – Kassa autópálya megépítésére vonatkozó szándékot. A Népszabadságnak az Ipolyság (Sahy) és Drégelypalánk között a hatvanas években felszámolt vasúti összeköttetés helyreállítására vonatkozó kérdésére a kormányfő kifejtette: e közel hét kilométeres szakasz ügyét megpróbálja „becsempészn i” a visegrádi négyek egyéves programjába. Jelenleg a kérdéssel szakértők foglalkoznak, és remélhetőleg hamarosan elkészül a végrehajthatósági tanulmány is, beleértve a költségek megosztását. Orbán hozzátette, hogy országaink belátható időn belül ugyanahho z a gazdasági térséghez – az Európai Unióhoz – tartoznak majd, akkor már nem tartható tovább a határok okozta korábbi gazdasági elszigeteltség, és ez a vasút jelentőségét is növeli. Lapunk Dzurindától arra kért választ, láte lehetőséget a szlovákiai Magya r Koalíció Pártja (MKP) minap megfogalmazott, a kormányban maradásához elengedhetetlennek deklarált követelései teljesítésére. A miniszterelnök szerint az MKP is azt akarja, amit ő, nevezetesen a valódi közigazgatási reform sikerét Szlovákiában. (Itt az ön kormányzatoknak átadandó illetékességi területekről, illetve a hozzájuk rendelhető pénzekről folyik a vita; a magyar párt szeptember végéig döntést kíván elérni.) Dzurinda arra alapozza optimizmusát, hogy az MKP „döntő pillanatokban mindig felelősségteljes magatartást tanúsított az ország fejlődése érdekében”. Stefan Dano főkonzul a Népszabadságnak elmondta, hogy az általa vezetett intézmény Borsodtól Csongrádig hat keletmagyarországi megyében látja el feladatait. Ezek között első helyen említette a szlo vák állampolgárok segítését, de fontosnak mondta gazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és egyéb kapcsolataink előmozdítását is. Külön kiemelte, hogy a főkonzulátus a magyarországi szlovákság központjának számító Békéscsabán nyílt meg, így közvetlen ül figyelemmel kísérhetik és támogathatják az itt élő szlovákok művelődését, anyanyelvük ápolását. Hivatalosan és a mindennapokban is kétnyelvű város Békéscsaba túlzás nélkül a honi szlovákság fővárosának tekinthető. Ennek történelmi gyökere, hogy a török uralom után Békés megye Harruckern János tulajdonába került, akinek hívó szavára – a szabad vallásgyakorlat ígéretével – a Felvidékről az Alföld déli részére jöttek a szlovák evangélikus telepesek. A szlovákság szorgalma és tehetsége nem kis szerepet játs zott abban, hogy Békéscsaba 1841ben mezővárosi rangot kapott, majd a tizenkilencedik század végére Békés megye legjelentősebb ipari és kereskedelmi központjává fejlődött. A ma hatvannégyezer lakosú megyei jogú városban élők fele szlovák származású, illetv e szlovák kötődésű. Nem véletlen, hogy Budapesten kívül csak Békéscsabán működik szlovák tannyelvű gimnázium. A békési megyeszékhelyen a szlovák kisebbségi önkormányzat mellett szlovák kulturális egyesület és több nemzetiségi hagyományőrző klub is van, a S zlovák Kultúra Háza pedig állandó színtere a tudományos konferenciáknak. Békéscsaba hivatalosan és a mindennapok szintjén is kétnyelvű város. Valamennyi középület falán szlovák feliratok is útbaigazítják a látogatókat. Békéscsabán található az országszerte híres szlovák tájház, ahol másfél évvel ezelőtt Rudolf Schuster szlovák és Göncz Árpád magyar államfő tartott közös sajtótájékoztatót, hangsúlyozva, hogy a békési megyeszékhely a híd szerepét tölti be a két ország közötti kapcsolatokban. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is többször volt már Békéscsaba vendége. A békéscsabaiak büszkén vallják, hogy a megyeszékhely rangja mellett a honi szlovákság fővárosának címe is őket illeti. Ebben most a nagypolitika is megerősítette a csabaiakat. vissza Tudósítónktól
