Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-14
5 csoportba Szerbia, Románia, Bulgária; s ismét egy további csoportba sorolódna Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedó nia és Görögország. E három csoport magasabb szinten alkotna szorosabb egységet, s csak itt fo lynának bizonyos egyeztetések e csoportok között. Ausztria lehetőleg szoros kapcsolatot építene ki az első csoporttal, így segítve annak közeledését a nyugati társadalmigazdasági színvonalhoz. A déli csoport esetében Görögország látná el ezt a feladatot; míg a keleti csoportnak az Európai Unió más mechanizmust dolgozhatna ki. Mindez csak akkor hajtható végre, ha az Európai Unióhoz való csatlakozás az eddig kialakított mederben és ütemben folytatódik. Sajnos nehéz nem arra gondolni, hogy a Délkeleteurópai Unió mint terv közvetve vagy közvetlenül a csatlakozás további elodázásához vezet. Jól emlékezhetünk, hogy Habsburg Ottó 1990ben még egykét éven belül megvalósuló uniós csatlakozásról besz élt. Ma már ettől egy évtizednyi távolságra vagyunk; s minden kedvező hír és ígéret ellenére sem zárható ki biztosan, hogy esetleg újabb évtizedek telnek el a valóságos csatlakozásig. Legalábbis erre is következtethetünk oly megnyilatkozásokból, amelyek sz erint például Magyarország valójában már tagja is az uniónak; s a hátralévő formaságok elintézése már szinte említésre sem méltó. Bárhogyan alakul is az előttünk álló évtized, bármikor történik is meg az uniós csatlakozás, ennek prioritását semmiféle alter natív uniós elképzelésnek nem szabadna veszélyeztetnie. A délkeleteurópai országok valaminő csoportosítása a csatlakozási folyamat mellett ennek ellenére átgondolandó perspektíva. De az továbbra sem tűnik megfelelő megoldásnak, ha a térség tizenegynéhány országát minden distinkció nélkül olyan szervezetbe kényszerítenék, amelynek nincsenek meg a kulturális, gazdasági és politikai feltételei. Noha ÉszakAmerikának köztudomásúan szüksége van azokra a gazdaságitársadalmi különbségekre, amelyeket DélAmeriká ban sikerült hosszú távra konzerválni, mindent meg kellene tenni abból a célból, hogy térségünk és ezen belül Magyarország elkerülje ezt a történeti pályát. vissza A vádlott megszólal Státustörvény: magyarázkodjanak inkább az ok, akik létrehozták Trianont Dobos László 2 Szerző Felküldve: 2001. augusztus 14. 7 . oldal A státustörvény Trianon óta az első nagy magyar nemzeti mozdulat, amely jelképesen, de valósan is egybeöleli a Kárpátmedencei magyarságot. Önerejéből, önakaratáb ól Magyarország számos bejárót nyit határain; történelmi befogadás pillanatait élhetjük meg. A státustörvény nem határrevíziót követel, hanem a kisebbségi lét okán hátrányos helyzetbe került magyar közösségek és egyének elemi létfeltételein kíván javítani. Változik az egy századon át bűnösnek pecsételt magyarság arculata, érződik Magyarország térségi, európai szerepe és jelenléte. S ennek a mélyből fölfelé kapaszkodásnak nincs mások ellen irányuló ideológiája. Magyarország a magyarság újkori egységes nemzetl étét alakítja. Határon belül és azon kívül kitűnik a magyar politizálás, az egyenjogúság, az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás, az európaiasság eszmei irányulása - meghatározó tételei a nemzetpolitikának is. Magyarország egyik lábával van m ég csak jelen Európa pitvarában, de már húzza maga után Szlovákiát, Romániát. Közel egy évszázadon át vádlott kisebbségek, vádlott nemzetrészek, vádlott nemzet voltunk. Őseink sem voltak ugyan vétlenek, de így is égig érő listát írhatnánk tengernyi panassz al. Költészetünk, drámánk, prózánk, közírásunk, imáink, festményeink, szobraink az elmondhatói az önvédelem görcseibe merevült nemzedékek sorsának. Fábry Zoltán szlovákiai magyar kritikus, esszéíró, gondolkodó 1947ben döbbenetes helyzetképben emeli fel sz avát a fasizmus viharaiban helytálló szlovákiai magyarság meghurcolása ellen. Az írás címe: A vádlott megszólal. Ha más vonatkozásban is, ma is időszerű a vádlott megszólalása. A vádlott magyar nemzet megszólal. A vádlott magyarság szól a történelemből a j elenbe. A státustörvény a magyar jelenkor, a nemzet cselekedete önmagáért. A kedvezménytörvény az újkori nemzet ideológiája, az egységes szuverén nemzet ideológiája, a kis és nagy nemzeti közösségek, az egyenrangúság és egyenjogúság ideológiája. A státustö rvény lehetne kegyetlen számonkérés, de nem az. 2 a szerző író
