Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-01
8 Múlt vasárnap több sz áz hátizsákos fiatal stoppolt a kis székelyföldi üdülőtelep kijáratainál – véget ért a XII. bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor. Köztük volt a tizenhárom esztendős sepsibükszádi Farkas Noémi is, aki hátizsák helyett vödörrel igyekezett haza. Igaz, ő csak hét kilométerre lakik, együtt nő a rendezvénnyel – évek óta málnát árul a vendégeknek. A hatodik általánosba járó kislánynak kilenc testvére van, hajnalban kelnek, hogy a délre megszedett erdei gyümölcsöt saját készítésű papírtasakba csomagolva elad ják a táborban. A rendkívül értelmes kislány magyarországi osztálykirándulásra gyűjt. A kedvezményes részvételi díj ezer forint, és valami zsebpénzre is szüksége lenne. Ha jól sikerül a málnaeladás, édesanyja névnapjára venne egy faragott Jézust ajándéknak – a pesti aluljárókon edződött lélek ilyenkor meginog egy pillanatra, a történet túl kerek ahhoz, hogy igaz legyen. Aztán győz a lelkiismeretfurdalás, a kislány nem győzi köszönni a váratlan ajándékot. A tábor évről évre profibb. A fedett színpad akkora, hogy focizni lehetne rajta, a tizennyolcezer wattos hangosítás esténként magyar és román zenészek igényes muzsikáját erősíti. A résztvevők sátorhely, faház, villa és szálloda közül választhatnak éjszakai szállást, az előadásokat magyar – román szinkrontolmá csolás teszi mindenkinek érthetővé. Van napilapja és rádiója, a sajtó munkáját napi közleményekkel és sokgépes, internetkapcsolattal ellátott irodával segítik. Jó itt lenni a fenyvesek tövében. Léptennyomon sül a kürtőskalács, a földből ásványvíz buzog, a kinek melege van, a közeli Szent Annatóba mehet hűsölni. – Azt szeretem az egészben, hogy itt azokkal lehet sörözni, akiket máskor csak a híradókban látok – mondja egy kolozsvári közgazdász diák, miközben beül az egyik sátor alá a délutáni előadásra. A ma gyar és a román bankrendszert hasonlítja össze az előadó, a diák mellé a Mol elnöke telepedik a fűre. Egy másik helyen a csángókról folyik a vita, az érintettek képviselői színes népviseletben várják, hogy néptáncaikból rövid ízelítőt adjanak a beszélgetés végén. A bálványosi nyári szabadegyetem ötlete az 1989 karácsonyát követő optimista napokban fogant – mondja Toró T. Tibor főszervező, az RMDSZ képviselője. – Úgy véltük, a román – magyar párbeszédnek szüksége van egy kötetlen fórumra, ezért találtuk ki fid eszes barátainkkal a bálványosi tábort a rövidnadrágos politizálás helyszínének. Később kinőttük a helyet, Tusnádfürdőre költöztünk, de a meggyökerezett gondolat „bálványosi folyamatként” maradt a köztudatban. Itt olyanok is találkoznak, akik különben soha sem: bukaresti egyetemi hallgató a budapestivel, magyar politikai szakértő a román társával. Lehet beszélgetni a nyilvánosság előtt, de egy sör mellett is egy eldugott sarokban – ezért szervezzük meg évről évre. A rendezvény tizenkét esztendeje alatt érdek es dolgok történtek a világnak ezen a táján. Az egykori szervezők mindkét országban hatalomra kerültek, sőt Romániában már újra ellenzékben van az a fiatal liberális értelmiség, amely rendszeres résztvevője a táboroknak. És ez évtől van egy nagy halottja i s Tusványosnak: az egyik romániai főszervező, Horia Rusu képviselő tavasszal tragikus körülmények közt elhunyt. S idén sem sikerült megvalósítani a rendezők nagy álmát, a román – magyar miniszterelnöki csúcsot: Adrian Nastase a státustörvény körüli bukaresti aggályokra hivatkozva mondta le a részvételét. Orbán Viktor természetesen idén is eljött – amióta miniszterelnökként érkezik a székelyföldi településre, négyszer volt kormányfőcsere Bukarestben. A román résztvevők idén nagyon nehezen találták meg a tábort : az első négy napon országos ismertségű politikus nemigen jutott el Tusnádig. Aztán mégiscsak megérkezett néhány államtikár, a köztájékoztatási miniszter és Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. Pedig igazán jöhettek volna. Bár itt min dent meg lehetett kérdezni, ha valaki nem akart válaszolni, azt is megtehette. A témák pedig aktuálisabbak, mint valaha: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása késik, a státustörvény kapcsán érdemi párbeszéd helyett a sajtóban üzen Bukarest Budapestnek, a közigazgatási decentralizációról pedig csak beszélnek arrafelé, de nem csinálják. S ha már a vitára nem akartak jönni, érkezhettek volna a délutáni és esti programokra: a habzó csíki sör mellé esténként Ferenczi György és a Herfli Davidson, Harry Taviti an román dzsesszzongorista, a M. É. Z., az Ando Drom, valamint a P. Mobil (utóbbi koncertjén ötezren tomboltak) és Takáts Tamás szolgáltatott kedvcsináló muzsikát. És volt egy szívszorító élmény is, amikor a tapolcai középiskolai diákok korhű
