Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-10
8 kezdemé nyezésnek egyetlen magyarázata volt: a magyarfóbia. Vélhetően az mételyezte meg a demokratikusnak mondott szlovák pártokat is, merthogy az említett két kérdéssel, illetve DélSzlovákia elszakításának a szándékával, mint az MKP valós céljával az akkor még k ormányzó szlovák nacionalista és vezérelvű pártok riogatták a választókat. Rosszul kezdődött tehát az MKP kormányzati szerepvállalása, s a szőlő csak savanyodott. Szlovákiával szemben a kisebbségi kérdéseket illetően két olyan elvárása volt az Európa Tanác snak, az EBESZnek és az Európa Parlamentnek, amely gyors lépéseket igényelt. Az egyik a kétnyelvű iskolai bizonyítványok újraengedélyezése – amelyeket a harmadik Meciarkormány nemzeti párti miniszter asszonya tiltott be rendelettel, s amely ellen országo s tiltakozási hullám indult az MKP támogatásával – a másik az államnyelvről szóló törvény negatív hatásait korrigáló kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása. Az új koalíció eleget is tett ezen várakozásoknak, ám a kétnyelvű bizonyítványt nem miniszte ri rendelettel engedélyezte a baloldali tárcavezető, hanem törvénymódosítással, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a korábbi tiltakozások valóban törvénytelenek voltak, s ennek eredménye pedig az lett, hogy az MKP nem tudta visszahelyezni funkcióikba a leváltott és meghurcolt iskolaigazgatókat. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt is elfogadta a parlament, de – emlékezetes – az MKP tiltakozása ellenére, mert a baloldali képviselők még azt sem tették lehetővé, hogy a kisebbségek nyelve használható legye n a névadási, esketési és temetkezési szertartásokon, az államigazgatásban pedig egyáltalán nem. A magyarok csatája folytatódott a baloldallal a mezőgazdasági támogatások rendszerének módosítása, illetve a nevesítetlen földek önkormányzati igazgatásba hely ezése kapcsán. Ebben az esetben még részsikert sem könyvelhettek el a magyarok, akik az alkotmánymódosítást is úgy támogatták, hogy a parlament egyetlen javaslatukat sem fogadta el. A kudarcsorozat során többször felmerült, hogy az MKPnak el kellene hagyn ia a kormánykoalíciót, ám a párt vezetői minden alkalommal arra hivatkoztak, a választási ciklus legnagyobb projektje a közigazgatási reform, amely döntően befolyásolja majd az ország és a felvidéki magyarság sorsát, ezért vállalni kell a kormányzati felel ősséget. A közigazgatási reform koncepciója ugyanis a szubszidiaritás elvére építve fogalmazta meg a nagyfokú decentralizációt, a megyei önkormányzati rendszer kialakításának a kritériumai között pedig az etnikai elvet és a kulturálistörténelmi hagyományo kat is javasolta figyelembe venni. Ennek alapján az MKP abban bízott, hogy a megyerendszer kialakítása az ország olyan új területi, igazgatási felosztását eredményezi, amely során megvalósulhat a magyarság részleges önrendelkezési joga. A Magyar Koalíció P ártja a közigazgatási reform első két törvényének elfogadása után a koalíció elhagyására készül, mert bebizonyosodott: minden rossz, ha rossz a kezdet, s az MKP már nem tud tovább hátrálni, na meg nincs is neki miért. A baloldal ugyanis az ellenzékkel össz efogva úgy fogadta el a törvényeket, hogy a parlamentben konkrétan megfogalmazódott: nem alakulhatnak olyan megyék, amelyekben a magyarok aránya meghaladja a harminc százalékot, mert akkor a megyei önkormányzatokban olyan szerephez jutnak, hogy a döntéshoz atal folyamatában megkerülhetetlenek lesznek, a választásokat pedig a többségi elvre építve fogják megvalósítani, ami azt jelenti, hogy korlátozzák a magyarok esélyeit az önkormányzatokba jutáshoz. A megyei elnökök megválasztása ráadásul kétfordulós lesz, s megintcsak a parlamentben megfogalmazottak alapján azért, nehogy a több szlovák jelölt miatt szétszóródott szlovák szavazatok okán a mintegy 2025 százaléknyi magyarok jelöltje nyerje el a posztot. Azaz: ahogy a kezdeteknél a magyarfóbia irányította a sz lovák kormánypártok cselekvését, a közigazgatási reform során is az döntött, s bár a törvények a szlovákoknak sem felelnek meg, nincs politikai akarat azok módosítására. Amennyiben az MKP Országos Tanácsa augusztus 25én a kilépés mellett dönt, semmi mást nem tesz, mindössze tudomásul veszi, hogy a magyar pártot célja ellehetetlenítésével egyszerűen kiszorították a kormányból. vissza Csáky Pál: Korai a kilépés A Magyar Koalíció Pártja elnökségének pénteki ülésén javasolni fogo m, hogy a kormányzati szerepünk megtartásáról vagy a kilépésről ne augusztus végén, hanem csak november végén döntsön az országos választmányunk – nyilatkozta tegnap lapunknak Csáky Pál . A kisebbségi jogokat felügyelő pozsonyi miniszterelnökhelyettes – ak i tagja az MKP legfelsőbb vezetésének – tapasztalatai szerint a magyarság fele jelenleg a kilépést támogatja, de legalább ugyanennyien azt szorgalmazzák, hogy maradjanak a kormányban. Csáky szerint a kormányválság kialakulásában az MKP is ludas, mert a pár tban alig zajlik elemző tevékenység, túl sok a rögtönzés. A végső döntést a kilépésről az országos választmány augusztus 25i ülésén hozzák meg. Ha az MKP augusztus végén kilép a kormányból, akkor egy évvel a választások előtt belpolitikai bizonytalanságot okozhat, amely jelentősen ronthatja Szlovákia integrációs esélyeit. Emiatt a legtöbb szlovák politikus éppen a magyar pártot teheti meg bűnbaknak, és helyzetbe hozzák a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppártot (HZDS). Ludovit Kaník , a kormánykoa lícióhoz tartozó Demokrata Párt (DS) elnöke tegnap azt szorgalmazta, hogy a szlovák populista pártok és a velük szövetkező két baloldali kormánypárt visszaszorítása érdekében azonnal üljenek tárgyalóasztalhoz a szlovákiai jobbközép pártok, beleértve az MKP vezetését is. Bugár Béla pártvezető erre azt válaszolta, hogy az együttműködés kizárólag a szlovák partnerektől függ. Végre el kell dönteniük, hogy a Magyar Koalíció Pártjával vagy Meciarékkal kívánnake szövetkezni. vissza Szi lvássy József
