Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-29
6 ba loldal és a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) eltökélte, hogy kiszorít minket a koalícióból, akkor az MKP egy hónappal később, de kilép a koalícióból." DukaZólyomi Árpád kifejtette: a közigazgatási törvény továbbra is elfogadhatatlan a magyarok számára, ám módosítani csak azután lehet, ha érvénybe lép. Ennek dátuma 2002. január 1. Eddig az időpontig meg kell választani a megyei önkormányzatokat és elnökeit. Az MKP most azért küzd, hogy a hatásköröket, a pénzügyi támogatást sikerüljön decentralizálni, a közpo ntosított döntéshozatalt lebontani. "Célunk az, hogy a megyei önkormányzatok, ha rossz határok között is, de legalább elfogadhatóan, a demokratikus értékrendnek megfelelően működjenek. Ez nem jelenti azt, hogy mihelyst lehetőségünk lesz rá, nem szorgalmazz uk továbbra is a megyék beosztásáról szóló törvény módosítását" - fejtette ki lapunknak a szlovákiai magyar párt alelnöke. vissza MedgyessyNastase: ellentétek a státustörvény miatt 20010829 (a nyomtatott MH cikke) Nézet különbségek fogalmazódtak meg a státustörvénnyel kapcsolatban Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt és Adrian Nastase román miniszterelnök tegnapi bukaresti megbeszélésein. ,Nemcsak Románia és Magyarország, de az MSZP és a bukaresti kormánypárt is má sként gondolkodik számos kérdésben. Nagyon fontos azonban, hogy a felek miként, milyen stílusban adnak hangot nézeteiknek." Mindezt Medgyessy Péter mondta tegnap Bukarestben lapunknak, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, a hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt elnökével. Az MSZP miniszterelnökjelöltje - aki a nap folyamán találkozott az RMDSZ vezetőivel is - hangsúlyozta, hogy nem vitt magával a román fővárosba üzenetet a magyar szocialistáktól. Megerősítette azonban, hogy az MSZP számára nagyon fontos a romániai magyar kisebbség sorsa, amit igen nagy figyelemmel kísér majd akkor is, ha kormányra kerül. A párbeszéd fontosságát hangsúlyozó Medgyessy - aki a találkozót követő sajtótájékoztatón románul is megszólalt - egyben a kapcsolatok meghatározó elemének mondta a két ország közötti alapszerződést. Medgyessy és Nastase kitért a magyar státustörvény kérdésére is, ám mint kiderült, álláspontjaik ebben a kérdésben lényegesen különböznek. Az MSZP kormányfőjelöltje felvetette u gyanakkor a magyar kultúra egyes erdélyi "fellegváraival" kapcsolatos aggodalmait. A felvetésre, mely szerint szóba kerülte a román kormánypárton belül is erősödő magyarellenesség, Medgyessy elmondta: kölcsönösen fogalmazták meg aggodalmaikat egyes nyila tkozatok miatt. vissza Bogdán Tibor/Bukarest Fejtő Ferenc Letűnt birodalmak nyomában 20010829 (a nyomtatott MH cikke) Most, hogy az antiglobalizmus, az Amerikaellenesség és az antikapitalizmus szédítő iramban terjed a vil ágban, az amerikai közvélemény mélységesen megosztott abban, hogy a nemzetközi színtéren milyen szerepre is kellene törekednie az Egyesült Államoknak. A vita kimenetele meghatározó lehet abban, hogy milyen irányt vesz majd a XXI. század történelme. A dispu tát jelentősen befolyásolta, hogy a növekvő sikerű National Interest című folyóirat Thomas Donnelly politológus cikkét közölte. Donnelly írása a liberális táborban azon nyomban heves vitát váltott ki. A szerző erőteljesen kiáll a tétel mellett, hogy az Egy esült Államok - szándékosan történte így, vagy a körülmények alakították - hasonlatosan a hajdani római vagy brit impériumhoz, világbirodalommá vált. Túlburjánzott pénzügyi, gazdasági, technológiai, kulturális és katonai hatalma folytán az USA arra kénysz erül, hogy belehelyezkedve önmaga egyetemes hagyományaiba, nemzeti politikát kövessen. Nos, egy birodalom nemzeti politikája eleve imperialista. Sokkal jobb volna az amerikaiaknak, ha minél hamarabb ráébrednének erre, őszintén beismernék, föladnák a más sz ámára képmutatásnak látszó kétértelműségeket. Az Egyesült Államok mind gyakrabban avatkozik be a világ különböző térségeiben, ezt a tettét meggyőződéssel védelmezi, de a tényt még azok az államok is hegemonikusnak minősítik, amelyek pedig szorgalmazzák az intervenciót. Holott az USA azokhoz a klasszikus birodalmakhoz képest, amelyekhez mérik, se nem hegemonisztikus, se nem imperialista, hiszen nincsenek területi hódító szándékai, és nem alakít ki népes, kizsákmányoló kolóniákat. Ellenkezőleg, éppen arra tö rekszik, hogy akcióit a lehetőségekhez képest az egész világon a demokrácia és az emberi jogok védelmével legitimálja. Donnelly és a hozzá hasonlóan gondolkodó nagyszámú politológus és szociológus számára a vádaskodásoknak nincs értelmük. Az ő fölfogásuk s zerint az Egyesült Államokra az imperialista missziót a történelem és a nemzetközi körülmények alakulása kényszeríti, mert ma az USA az egyetlen szuperhatalom, amely alkalmas a békének ha nem is a kierőszakolására, de megóvására. Vagy legalábbis az ellensé geskedések fékezésére, a világpolitikai és társadalmi válságok elfekélyesedésének enyhítésére. Donnelly azt feszegeti: az emberiségnek éppenséggel szerencséje, hogy az
