Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-28
5 megküldte álláspontját a velencei bizottságnak, az Európa Tanács fórumának, amelynek meg kell majd állapítania, hogy a státustörvényt egész Európában fogjáke alkalmazni, vagy pedig csak a Magyarországgal szomsz édos államokban. vissza MHBukarest / Bogdán Tibor Értékek és érdekek 20010828 (a nyomtatott MH cikke) Jól döntötte vagy sem a Magyar Koalíció Pártja, amikor szombaton adott még egy esélyt kormányzó partnereinek? A pozson yi kabinet jövőjéért aggódó Európa és a valóban demokratikusan gondolkodó szlovák partnerek szerint nyilvánvalóan igen. Világos, amikor romokban hever az egész koalíció, amikor a miniszterelnöknek komoly siker, ha partnerei nem szavazzák le, akkor a szövet ség legstabilabbnak mondott tagjának maradása csak jól jöhet. Ilyenkor az egy hónap hosszú idő, azalatt lehet tárgyalni, győzködni, alkudozni. Vagy éppenséggel feltételeket teljesíteni - bár nagyon remélni azért naivság volna. Mert nincs semmi különös abb an, hogy az ellenzék - főként ha jóformán csak a nacionalizmus él - hőbörög és kisebbségi zsarolást emleget, amikor azonban a papíron szövetséges erők is ilyeneket hangoztatnak, ott túl sok jóra nem lehet számítani. (Főként akkor, ha ezeken a nyilatkozatok on már meg sem lepődik senki - azt mondják, úgy viselkednek, ahogy azt sajnos megszoktuk.) Helyes volte akkor a döntés a szlovákiai magyarság szempontjából? Nehéz kérdés, amely az örök kisebbségi dilemmát hozza ismét előtérbe - kormányon jobb lenni vagy ellenzékben? Avagy másként fogalmazva: az elvek legyeneke fontosabbak vagy az érdekek? Könnyű volna azt mondani, hogy értékek és érdekek egyformán fontosak, és mint ilyenek, nem alternatívái egymásnak. Könnyű volna és kényelmes. És sajnos valótlan. Legal ábbis Európa e részének elmúlt bő tíz éve ezt bizonyítja. Ha valamely kisebbség politikai szervezete kormányzati szerepet vállalt, tudatában kellett lennie annak is, hogy programját nem, vagy csak minimálisan tudja megvalósítani, ezért vezetői hamarosan eg ymással is vitatkozni kezdenek, szavazóinak legalább egy része pedig elégedetlenkedik és vádaskodik. Ráadásul történik általában mindez a többség egy részének kaján vigyora vagy éppenséggel kíméletlen támadásai közepette. Legyünk azonban őszinték, kormány on lenni hasznos. Akkor is, ha fájdalom, de a nagy és általában érzelmi töltetű álmok - egyetemek, önrendelkezést biztosító megye, egykori közösségi javak maradéktalan visszaszerzése - ritkán valósulnak meg. Elérhetővé válnak azonban kevésbé látványos dolg ok. Talán csak néhány anyanyelvű iskola nyílik, esetleg egy, a kisebbségiek lakta falunak több tíz kilométeres kerülőt megspóroló híd épül, kétnyelvű feliratok jelennek meg, vagy a negatív diszkrimináció marad el, például a privatizációnál. Jobb helyeken n em lenne ebben semmi különös, de errefelé nyilvánvaló, mindebből csak akkor lett valami, amikor a többségnek vagy legalább egy részének szüksége lett a kisebbségre. S ebben az olvasatban majdnem mindegy, hogy ezt a szükséget a parlamenti matematika diktálj a, vagy az integrációs kényszer. Mert nem vitás, a kisebbségek kormányzati jelenléte egyik fokmérőjévé vált KeletKözépEurópa demokráciáinak - s e ponton ismét felmerül a kisebbségek érdeke, elvégre hosszú távú megoldásokat valójában csak az integráció ut áni helyzetekben remélhetnek. Mindent összevetve tehát az adott helyzetben az MKP alighanem a legjobb döntést hozta. Még akkor is, ha ez jó eséllyel nem jelent mást, mint a kilépés elodázását, hiszen nehezen képzelhető el a hirtelen és 180 fokos fordulat az eddig is önös választási érdekeiket néző, obstruáló partnerektől. A döntés azonban gesztus - a józan szlovákok felé éppen úgy, mint Dzurindának vagy a Meciar visszatérésétől tartó, ezért jobb híján e silányan működő koalíció fenntartásában érdekelt nemz etközi közösségnek. Sőt gesztus volt ez a szlovákiai magyar társadalom felé is. Például azért, mert az elveket és az érdekeket szem előtt tartók akaratát egyformán figyelembe veszi. S ez jó. Hiába ugyanis az előzetes fogadkozások, könnyen előfordulhat, ho gy egy végleges szombati döntés hosszabb távon súlyos vitákat eredményezett volna a Magyar Koalíció Pártjában. Az pedig Szlovákiában egyszer már kiderült: a megosztott kisebbségi fellépéssel se az érdekeket, se az értékeket nem lehetett hatékonyan képvisel ni. vissza Nagy Iván Zsolt Gyökeres változás a magyarság életében A kormány és az antalli tizenötmillió · A „lélekben érzés” mára már meghaladottá vált augusztus 28. 1:00 Várhegyi Attila 1 A nemzeti integrációt a jelenlegi k ormány – Orbán Viktor miniszterel nök – fogalmazta programmá. A program főbb 1 a szerző a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára
