Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-24
11 A kijevi Függetlenség tér fölé immár egy 12 méter magas nőalak magasodik, amely egy hatalmas korintoszi o szlopon áll, kezében a függetlenséget jelképező aranyággal. Ha lenéz Kijev belvárosára, tiszta utcákat és csinos tereket lát. Az állam ugyanis az évforduló tiszteletére több százmillió hrivnyát költött el, hogy méltó környezetben ünnepelhesse függetlenségé nek tizedik évét. És a felújított főutcán ma - a korábbi szocialista ünnepekhez hasonlóan - negyven díszalakulat vonul el, míg felettük a világ legnagyobb szállítórepülőgépei tartanak bemutató repülést. Úgy tűnik, Leonyid Kucsma, aki érezhetően élvezi a nagy orosz szomszéd bizalmát, mindent megtesz, hogy az évfordulón bebizonyítsa: Ukrajna első évtizede alatt független és demokratikus ország lett, gazdasági fejlődése töretlen. Az ukrán elnök ezen a héten a parlamentben is többször méltatta a csaknem 50 mi llió lakosú állam eredményeit, bár elismerte, hogy ennyi idő alatt nem lehet nyugati típusú demokráciát kiépíteni. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy az ünnepségekre nyugati vezetők nem érkeztek. Merthogy a kőolajvezetékeket építő Ukrajnával szívesen barátkoznak a demokratikus országok, mégis nehezen feledhetők az ukrán sajtószabadság hiányosságai, az emberi jogi visszaélések vagy a számtalan bírálat, amely ezekért az országot éri a különböző nemzetközi fórumokon. Leonyid Kucsmával például a külföldi p olitikusok igen óvatosan paroláznak, amióta felröppent a hír, mely szerint érdeke fűződhetett Georgij Gongadze internetes újságíró meggyilkolásához. A nyugati világ támogatását élvező, egyre erősödő - bár széthúzó - ellenzéki mozgalom vezetői egyenesen az t állítják, Ukrajna többet vesztett, mint nyert az elmúlt tíz évben. Szerintük az állampolgárok a demokratikus állam és jóléti társadalom helyett totalitárius országban kénytelenek élni. Ezt támasztja alá a kijevi politikai intézet felmérése is, mely szeri nt a lakosok egyáltalán nem érzik sajátjuknak az évfordulót, 85 százalékuk elégedetlen az elmúlt tíz évvel. (Csupán 2,7 százalék mondta magát elégedettnek.) Az ukránok kétharmada szégyenkezik nemzeti hovatartozása miatt. Az eredményeket méltató közgazdász ok persze váltig állítják, hogy hatalmas az előrelépés, hiszen tavaly a gazdasági növekedés két számjegyű lett. Ennek azonban a szkeptikusok szerint inkább a fejetlen privatizáció az okozója. Az ellenzéki szakértők figyelmeztetnek: az elmúlt tíz évben óriá si szakadék keletkezett az országot kormányzó gazdasági, politikai elit, illetve a 49 millió, csökkenő életszínvonalhoz alkalmazkodó ukrán között. Ők úgy érzik, a politikai életet is a gazdasági klánok irányítják, és hiába a demokratikus átalakulás, a poli tikai élet vezető szereplői tíz évvel ezelőtt is ott ültek, ahol most. Ezért nem is csoda, hogy az évforduló ünnepe a jövő évi választások kampányának kezdete is. vissza Bilkei - Gorzó Borbála Intő jel (MHálláspont) 20010824 (a nyomtatott MH cikke) Vitatni aligha lehet, hogy a Financial Times írásait többen olvassák világszerte, mint ahányan a magyar kormányzati állásfoglalásokat ismerik. Megkockáztatható az is, hogy a tekintélyes londoni lap tudósításait és véleményét egy esek hitelesebb forrásnak könyvelik el, mint a budapesti nyilatkozatokat. Mindez pedig azt is jelenti, hogy ha a Financial Times erősen kétkedve ír, s nem csupán egy beszámolóban, de szerkesztőségi vezércikkben is a státustörvényről, akkor kormányfői, mini sztériumi és parlamenti hivatalokban legalább egy pillanatra illenék eltöprengeni: valóban mindent olyan tökéletesen csináltunke, mint azt ünnepi és hétköznapi beszédekben unosuntalan ismételgetjük? S most nem feltétlenül arról van szó, hogy jóe a stát ustörvény vagy sem. Nem vitatja ezt tulajdonképpen a brit lap sem, sőt, elismeri, hogy a jogszabály nem ellentétes Magyarország jelenlegi európai vállalásaival. Itt stílusról és retorikáról van szó. Arról, hogy a jelek szerint nem csupán szomszédaink értik félre a státustörvényt kísérő budapesti megnyilatkozásokat, de nem találnak azok értő (és megértő) fülekre Európa nyugatibb tájain sem. Könnyű például azt állítani: jó ideje egyeztetünk a szomszédokkal, ám világos - és Brüsszelben is tudják , hogy a szó szoros értelmében vett konzultációk már igencsak megkésve kezdődtek. Lehet azt mondani - egyébként errefelé érthetően , hogy csak a kisebbségek eredendő hátrányait kompenzálnánk, az unióban azonban azt látják, hogy például Romániában ismét feltámadhat az az etnikumok közötti feszültség, amely tíz éve még alapállás volt, mára viszont igazából - nem a politikusok, hanem a mindennapjaikat élő átlagemberek szintjén - nem téma. Felháborodás helyett érdemes volna tehát elgondolkodni. Felismerni, hogy jól irány zott, hazai címzettnek szánt kijelentések máshol másként hatnak. És ártanak. A Financial Times az EUt figyelmeztette és nacionalizmust emlegetett. Lehet ezen dohogni. Csakhogy. A határokon átnyúló nemzeti integrációról szóló eszmefuttatások érthetően ros szul csengenek azokban a fővárosokban, ahol mostanában éppen katonákat ültetnek repülőre, hogy ismét a Balkánra utazzanak - egy kisebbség által kirobbantott konfliktus rendezésére. Ez a helyzet, ők is saját ingerek alapján mérlegelnek. Erre pedig nem árt f igyelni - a döntések egyelőre arrafelé születnek. vissza Milyen lesz a vajdasági autonómia? augusztus 24. 1:00
