Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-11
7 Jó példák a romániai kisebbségvédelemben A modellként emlegetett rendszerben vannak hi ányosságok A Romániában élő húsz kisebbségi közösség az összlakosság 11 százalékát teszi ki. Ceausescu Romániája - többek között - kisebbségellenes politikájáról híresült el. 1990ben Marosvásárhelyen véres románmagyar konfliktusra került sor, s a kilencvenes évek e lejénközepén az ország különböző vidékein románroma konfliktusok robbantak ki. A román politikai diskurzusban és sajtóban mindmáig gyakorta megjelenik a "magyarveszély" képzete, a romániai magyar köztudatban pedig tovább él a magyarellenes román államhat alom sztereotípiája. A nemzetközi politika és kisebbségvédelmi intézmények viszont egyre gyakrabban pozitívan értékelik a román kisebbségvédelmi rendszert. Gál Mária (Kolozsvár) írása a NÉPSZAVÁNAK A statisztikák szerint a legnagyobb romániai kisebbség az egymillióhatszázhetvenezres lélekszámú magyarság. Valójában a roma közösség létszáma ezt meghaladja, de a szabad identitásvállaláson alapuló statisztikákban csupán százezrek jelennek meg. A többi kisebbség részaránya nem közelíti meg ezeket az értékeket. A román választási törvény parlamenti képviseleti lehetőséget biztosít a kisebbségeknek. A politikai pártok számára 5 százalékos a bejutási küszöb, egy kisebbségi mandátum megszerzéséhez pedig az átlagos mandátumhoz szükséges szavazatok 20 százaléka kell. A romániai magyarság nem etnikai alapon vesz részt a törvényhozásban, az RMDSZ politikai pártként jut képviselethez. Más romániai kisebbségi érdekvédelmi alakulat mindeddig nem indult a politikai pártok versenyében. 1992ben jött létre a Kisebbségi Tanács , amely az etnikumokat képviselő szövetségek együttműködését koordinálja, láttamozza a kisebbségeket érintő törvényeket és dönt a rendelkezésre álló pénzalapok felhasználásáról. Az RMDSZ gyorsan kilépett a tanácsból, azzal indokolva döntését, hogy a szépen megfogalmazott hatáskörök dacára kirakatintézmény. Az 1996os kormányváltás után újra tag lett, de az akkori ellenzék, a jelenlegi kormánypárt azt kifogásolta, hogy az RMDSZ részesül mind a politikai pártoknak, mind a kisebbségi szervezeteknek kijáró támo gatásból. A 2000es kormányalakításkor, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején létrehozott minisztériumi rangú Kisebbségvédelmi Hivatal megszűnt. Államtitkárságként működik tovább a tájékoztatási minisztérium keretében. Noha az RMDSZ nem vesz részt a kormányban - a kormánypárttal kötött egyezmény alapján csupán külső, parlamenti támogatást nyújt annak a törvényhozási munkában , az államtitkárságot egy RMDSZes politikus, ugyanaz a Markó Attila vezeti, aki EcksteinKovács Péter miniszter mellett is államtitkárké nt működött. A kisebbségvédelmi hivatal beolvasztása része volt a kormányátalakítási folyamatnak. A miniszterelnök hatáskörébe tartozó intézményeket - 30 ilyen működött 19962000 között - különböző minisztériumok rendszerébe sorolták be. A kisebbségvédelem betagolását a tájékoztatási minisztérium rendszerébe azzal is indokolták, hogy az etnikumközi viszonyoknak is jelentős eleme a kommunikáció, a kölcsönös megértés. Az átszervezés idején, elsősorban az RMDSZen belül sok vita folyt arról, hogy elfogadható v agy sem ez a döntés. Sokan úgy vélték - köztük EcksteinKovács Péter volt kisebbségügyi miniszter is , hogy ezzel csökkentik a hivatal súlyát, rangját. Markó Attila államtitkár a Népszavának nyilatkozva elmondta, a hivatal rangja valóban csökkent, ám hatá sköre és önállósága nem csorbult. "Azzal a feltétellel fogadtam el az államtitkárságot, hogy az intézmény személyzeti összeállítása, struktúrája változatlan maradjon, hatásköre és önállósága ne csorbuljon. Erre januárban garanciát kaptam, azóta ez a hivata l ugyanúgy működik, mint előzőleg" - mondta. Kérdéseinkre válaszolva az államtitkár elmondta: az előző ciklusban megkezdett munka mind a törvénykezés, mind a kultúra területén folytatódik. A jogszabályalkotás területén az egyik legfontosabb korábbi projekt a Nyelvi Charta ratifikálása volt, ezt a jelenlegi kormány is átvette. Féléves huzavona után az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát is sikerült kimozdítani a holtpontról - a bizottság elkezdett újabb ingatlanok visszaadásán dolgozni. A helyh atósági törvény alkalmazásához szükséges információkat a kisebbségvédelmi hivatal készítette el. (Ez a törvény biztosítja a kisebbségek anyanyelvhasználati jogát a közigazgatásban, kétnyelvű feliratok, település- és utcanevek kifüggesztését, ha a kisebbsé g részaránya a településen eléri a 20 százalékot.)
