Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-03
3 A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Új EBESZbiztos – Rolf Ekeus svéd diplomata az Európai Biztonsági és Együt tműködés Szervezetnek (EBESZ) új kisebbségi főbiztosa: július 1étől vette át tisztségét a holland Max van der Stoeltól . – (MH.2.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Salzburg nem Göteborg – A „csata” után nyugalo m az ausztriai gazdasági fórumon – (Nsz.13.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Belgium az EU soros elnöke – Októberben is értékelik a tagjelölteket – (Nszv.8.o.) http://www .nepszava.hu/ Belga nyitány az unióban – (MN.8.o.) http://www.magyarnemzet.hu/ Varsó a legnépszerűbb az EUban – Az európai szociális modell a belga elnökség prioritása – (Nsz.3.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Eszmecsere régiónk jövőjéről – Viszonylagos nyugalom a salzburgi csúcson – (V g.2.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ Cikkek: Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke biztosra veszi, hogy a státustörvény januártól hatályba lép Elcsitul a román ellenkampány Az Országgyûlé sben elfogadott státustörvény éles bírálatot váltott ki elsõsorban Romániában, de Szlovákiában is. Errõl kérdeztük Szabó Tibor címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét. SZILVÁSSY JÓZSEF Miként értékeli a kemény hangvételû bukaresti és pozsonyi kritikákat? A z utóbbi napok eseményei azt erõsítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink – Románia kivételével – , ha olykor kritikával is, de megértették és elfogadták a státustörvény szükségességé t. Úgy tûnik, hogy nem lesz különösebb akadálya a végrehajtásának sem. Az Európai Unió vezetõi éppen a minap nyilatkoztak úgy, hogy a törvény összhangban van Magyarország társulási szerzõdésével. Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel f olytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetõi és más felelõs pozsonyi politikusok – Mikulás Dzurinda kormányfõ is – az elsõ reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot. Ahogy errõl megállapodtunk, készek vagyunk folyamatosan egyeztetni a törvény végrehajtásával kapcsolatban. Elfogadtuk Jaroslav Chlebo államtitkár úr javaslatát, és ennek megfelelõen a közeli napokban Komáromban újabb szakértõi egyeztetést tartunk. A román politikusok hangja viszont nem csitul. A bukaresti parlamentben már ellentörvényen munkálkodnak, amely azt indítványozná, hogy aki él a státustörvény kedvezményeivel, az Romániában nem lehetne köztisztviselõ, nem dolgozhatna állami hivatalokban. Elképzelhetõnek tartja ilyen jogi no rma elfogadását? E nyilatkozatok elsõsorban belpolitikai célokat szolgálnak. Diplomáciai csatornákon, tehát a szokásos kétoldalú egyeztetések során romániai partnereink nem fogalmaztak ilyen élesen, nem is említették, hogy esetleg ellenintézkedéseket font olgatnának. Ezért abban bízom, hogy lecsendesedik ez a belpolitikai indíttatású román retorika, és érdemben tudunk tárgyalni arról is, hogy milyen tényleges észrevételeik vannak az elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Ugyanis eddig konkrét kifogásokat hivat alosan nem említettek. Néhány napja kezdeményeztem a román – magyar kisebbségi vegyes bizottság összehívását, ahol áttekintjük az erdélyi magyarság és a magyarországi románság általános helyzetét. Ezen a fórumon megvitatjuk majd a státustörvénnyel kapcsolato s véleményeket. Elnök úr, ön elõzetes egyeztetéseket említett. Eduard Kukan külügyminiszter és más szlovák politikusok viszont éppen ezt hiányolták. Õk azt állítják, hogy a készülõ státustörvényrõl nem kaptak elõzetes érdemi tájékoztatást. Két szinten za jlott az elõzetes tájékoztatás. Minden kétoldalú eszmecserén, a kormányfõk és a külügyminiszterek találkozóin, partnereink megfelelõ tájékoztatást kaptak, ha érdeklõdtek a készülõ törvényrõl. Ezenkívül minden olyan alkalommal, amikor a törvény elõkészítése során fontos elõrelépés történt, az érintett